Fehér Imre - Horváth Árpád: A fizika és a haladás 1. rész (Budapest, 1960)

2. Műszaki rajz - dióhéjban

mindig csak egy-egy lapját látjuk. Ha a látott képet merőleges sugarakkal rávetítjük a síkokra, az így nyert ábra a test merőleges vetülete, felül-, elöl-, illetve oldalnézete. A három vetületet egyetlen síkban is ábrázolhatjuk úgy, hogy az I. és III. síkot ,leforgatjuk” a II. síkkal közös síkba (7. ábra).

8. ábra. Azonos vetületű, de különböző alakú testek

A síkok — ún. képsíkok — metszéséből adódó tengelyeket nem is tüntetik fel, sőt a vetületeknek egymástól való távolsága sem lényeges.

Egy vetület egymagában általában nem határozza meg a test térbeli alakját, hiszen különböző alakú testek vetülete azonos lehet (8. ábra).

A tárgyat több oldalról szemléljük, és annyi vetületben rajzoljuk meg, amennyi alakjának egyértelmű felismeréséhez és valamennyi méré9. ábra.

A munkadarab képzeletbeli elfűrészelése

10. ábra. Metszet és nézet

tének szabatos megadásához szükséges. Az egymás mellett fekvő vetületeket egyvonalba, az egymás alatt levőket pedig pontosan egymás alá rajzoljuk. Ennek a szabálynak megtartása biztosítja a tárgy alakjának a rajzról való helyes felismerését, a ,,rajzolvasás”-t.

13