Fehér Imre - Horváth Árpád: A fizika és a haladás 1. rész (Budapest, 1960)
2. Műszaki rajz - dióhéjban
Üreges tárgyak belső részeinek ábrázolása céljából a tárgyat egy vagy több vetületben egy „metszősík” mentén elmetszve, átfűrészelve képzeljük (9 ábra). A vetületben a „fűrészelés” folyamán keletkezett metszési felületeket bevonalkázzuk. A metszősíkból felénk eső tárgyrészt képzeletben eltávolítjuk, és a megmaradt részt vetületben ábrázoljuk. Minthogy csak képzeletben metszettük el a tárgyat, a többi vetületben a teljes tárgyat rajzoljuk meg. A 10. ábrán az előbbi tárgy elölnézete metszet, felülnézete azonban a teljes tárgy vetülete. Attól függően, hogyan helyezkedik el a metszősík a tárgyhoz képest, beszélhetünk hosszmetszetről és keresztmetszetről. Egyes esetekben a teljes metszetnél egyszerűbb, szemléltetőbb megoldásokat is lehet alkalmazni. Ilyenek pl. a 11. ábrán látható félmetszet-félnézet, kitörés és különféle szelvények. A félmetszet-félnézet ábrázolás szimmetrikus tárgyaknál alkalmazható. A tárgy egyik felét — a középvonalig — metszetben, másik felét nézetben ábrázoljuk. Alkalmazhatunk a tárgy üreges helyének ábrázolására részletmetszetet, kitörést is. Ezt a metszetet a nézetben maradt részektől szabad kézzel húzott törésvonallal határoljuk el. Ha a metszet csak az elmetszett rész felületének feltüntetésére szolgál, és a mögötte látható részeket nem rajzoljuk meg, akkor szelvénnyel van dolgunk. A szelvényt közvetlenül a vetület síkjába befordítva is rajzolhatjuk; rajzolhatjuk a képzeletbeli metszősík nyomvonalának (nyomvonal a metszősík és képsík pont-vonallal jelölt metszésvonala) folytatásában 90°-kal elforgatva, vagy e helyzethez képest jobbra vagy balra eltolva. A szelvények különféle szabványos ábrázolására a 11. ábrán találhatunk példákat. A műszaki rajzok olvasását nem lehet egyszerűen úgy megtanulni, hogy a fenti szabályokat elolvassuk. Sok rajzot kell szemlélnünk, és kezdetben fontos, hogy az ábrázolt alkatrészt — lehetőleg — eredetiben is lássuk. Egyszóval bizonyos gyakorlat kell a rajzolvasáshoz. A tárgy nagyságát a gyártáshoz szükséges méretek mm-ekben való megadásával határozzák meg. A méreteket meghatározó szám a méretszám. A méretszámot a méret irá-14
