Fehér Imre - Horváth Árpád: A fizika és a haladás 1. rész (Budapest, 1960)

6. A súrlódás

nyilvánvaló, hogy a keréken gördülő kocsit könnyebb húzni mint a szánt. (Jégen természetesen könnyebb a szánt húzni, nyomás alatt a jég ugyanis megolvad kissé, és a keletkező víz mintegy keni a szántalpat. így siklik a korcsolya is.) A kerék mellőzését egyes esetekben különleges okok indokolhatják, de ez csak kivétel lehet. így pl. Madeira-szi­getén meredek utcák vannak, az utakat ökölnyi gömb alakú kövekkel rakták ki. („Macskaköves út”, azért mondják macskakövesnek, mert macskafejnyi kövekből épült.) Fa­vagy acélperemű kocsikerék kegyetlenül rázna ilyen útón. A szigetlakok különleges közlekedési eszköze a szán. Vessző­ből font karosszékek vannak a szánokon, úgy csúsztatják lefelé, hogy a vezető egy doronggal irányítja. Felfelé azután hátán viszi az alkalmatosságot. Ugyanitt ökör vontatta „szán­buszok”, azaz társas járművek is vannak. Ősi ábrázolások szerint az ókori Egyiptomban óriási szobrokat szállítottak anélkül, hogy görgőket raktak volna a teher alá. Bezsírozott deszkapályákon csúsztatták a hatal­mas terheket. Visszatérve a tengely és a kerék problémájára, közis­mert, hogy a kocsik általában úgy készültek, hogy a kocsi­­tengelyt szilárdan hozzáerősítették a kocsiszekrényhez, s az enyhén kúposra kiképezett tengelyvégre húzták a kereket. A kerék kiesését csapszeggel akadályozták meg. A legrégibb kocsik kereke és tengelye fából készült. Népmesékben hall­hatunk néha „fatengelyes világ”-ról, mert valamikor a kocsik, órák, malmok gépeinek tengelyei egyaránt fából készültek. Fából készült régente a kerékagy is, sőt ma is így készülnek a falusi gazdák kocsijainak kerekei. Katonai, tüzérségi jár­művek kerekeinek agyát acélkorongból készítették, s a kül­lőket csavarok rögzítették. Ma az ágyúk, a katonai kocsik stb. kerekei sajtolt acéllemezből valók. A régi kocsik szekré­nyét néha rugózták, legtöbbször azonban rugózás nélkül készültek. A kocsi elnevezés különben onnan ered, hogy a Ko­márom megyei Kocs községben készítettek először jól rugó­zott, elegáns ,,hintó”-kat, amelyek századunk elején még köz­­használatban voltak. Egy régi utazó azt írta naplójában — ma­gyarországi útján — hogy „utaztunk a kocsi nevű szekéren”. A vasipar fejlődésével a fatengelyt vas váltotta fel, a 110

Next

/
Oldalképek
Tartalom