Fehér Imre - Horváth Árpád: A fizika és a haladás 1. rész (Budapest, 1960)

6. A súrlódás

^intbe állított — acélsínen támaszkodnak, tehát henger tá­maszkodik sík lapra. így csupán egy alkotó érintkezik sík ízülettel, s a tengelycsap ide-oda gördül a kemény acélsínen. Minthogy az utóbbi pontosan vízszintes, elcsúszástól nem kell tartani. 6.7. A golyós- és görgösesapágyak története Minden idők egyik legnagyobb lángelméje, Leonardo da Vinci, a 15. században gépeket tervezett görgőkön forgó ten­gelycsapokkal. Mint kézirataiban olvashatjuk, „harangok, fűrészek és hasonló gépezetek” csapágyazására ajánlotta, s azt írta róluk, hogy egészen meglepő és hihetetlen hatásuk van, olyan nagymértékben könnyítik a gépek járását. A görgőscsapágy tudományosan és műszakilag átgon­dolt kivitelben először a 18. század elején John Harrisonnak, a világhírű angol órásnak kronomé­tereiben jelent meg. Nálunk, Magyar­­országon a 19. században Jedlik Ányos világhírű fizikusunknak, a di­namógép feltalálójának szerkezetei­ben találkozunk először görgőscsa­pággyal, a „dörzsellenes kerékpár” leírásában. Olyanformán kell elkép­zelnünk, hogy Jedlik a tengelyvége­ket kicsi korongok peremére he­lyezte (61. ábra). A tengely elforgásakor a „dörzsellenes kerekek” forgásba jöttek, és igya nagy tengely csúszó súrlódása helyett gördülés jelentkezett. A kis korongok vékony tengelyén csúszósúrlódás is van de az itt összegeződő csúszósúrlódás kedvezőbb, mintha a nagy tengely forogna „sikló” csapágyban. A golyóscsapágyakat igen korán alkalmazták a hadi­­technikában is. A nehéz páncéloshajókon és erődítményekben az ágyúk páncéltornyát gömbölyű ágyúgolyókon forgatták el. A tornyokat eleinte kézzel, majd hidraulikus úton forgatták. Ma vilíamosmotor forgatja a hajók, harckocsik páncéltornyait. A csillagvizsgáló intézetek nagy kupolái is golyóscsapágyakon gördülnek körbe. 61. ábra. Jedlik Ányos „dörzsellenes kerék­párjai” 107

Next

/
Oldalképek
Tartalom