Fehér Imre - Horváth Árpád: A fizika és a haladás 1. rész (Budapest, 1960)
6. A súrlódás
^intbe állított — acélsínen támaszkodnak, tehát henger támaszkodik sík lapra. így csupán egy alkotó érintkezik sík ízülettel, s a tengelycsap ide-oda gördül a kemény acélsínen. Minthogy az utóbbi pontosan vízszintes, elcsúszástól nem kell tartani. 6.7. A golyós- és görgösesapágyak története Minden idők egyik legnagyobb lángelméje, Leonardo da Vinci, a 15. században gépeket tervezett görgőkön forgó tengelycsapokkal. Mint kézirataiban olvashatjuk, „harangok, fűrészek és hasonló gépezetek” csapágyazására ajánlotta, s azt írta róluk, hogy egészen meglepő és hihetetlen hatásuk van, olyan nagymértékben könnyítik a gépek járását. A görgőscsapágy tudományosan és műszakilag átgondolt kivitelben először a 18. század elején John Harrisonnak, a világhírű angol órásnak kronométereiben jelent meg. Nálunk, Magyarországon a 19. században Jedlik Ányos világhírű fizikusunknak, a dinamógép feltalálójának szerkezeteiben találkozunk először görgőscsapággyal, a „dörzsellenes kerékpár” leírásában. Olyanformán kell elképzelnünk, hogy Jedlik a tengelyvégeket kicsi korongok peremére helyezte (61. ábra). A tengely elforgásakor a „dörzsellenes kerekek” forgásba jöttek, és igya nagy tengely csúszó súrlódása helyett gördülés jelentkezett. A kis korongok vékony tengelyén csúszósúrlódás is van de az itt összegeződő csúszósúrlódás kedvezőbb, mintha a nagy tengely forogna „sikló” csapágyban. A golyóscsapágyakat igen korán alkalmazták a haditechnikában is. A nehéz páncéloshajókon és erődítményekben az ágyúk páncéltornyát gömbölyű ágyúgolyókon forgatták el. A tornyokat eleinte kézzel, majd hidraulikus úton forgatták. Ma vilíamosmotor forgatja a hajók, harckocsik páncéltornyait. A csillagvizsgáló intézetek nagy kupolái is golyóscsapágyakon gördülnek körbe. 61. ábra. Jedlik Ányos „dörzsellenes kerékpárjai” 107
