Fehér Imre - Horváth Árpád: A fizika és a haladás 1. rész (Budapest, 1960)
6. A súrlódás
got valamilyen kenőanyag tölti ki, a csap elhelyezkedése a furatban a i jrdulatszámtól függően megváltozik. (54. ábra). A csap megemelkedik, és a keletkező hézagot olaj tölti ki. A szilárd felületek közötti súrlódást ezzel folyadéksúrlódás váltja fel. Az 55. ábrán látható, hogyan tölti ki a kenőanyag a felületi egyenlőtlenségeket. A kenőanyag a felfekvő felületek között vékony réteget, ún. „Qlajfilmet” alkot. (A technikában ,,film”-nek a nagyon vékony bevonatokat nevezik. így kapta például a vékony lakkréteggel bevont szitafelületekkel dolgozó textilipari nyomóeljárás a ,,filmnyomás” elnevezést). Fokozódik a kenőhatás grafitos olaj használata esetén, mert a grafitszemcsék tartósan kitöltik a felület egyenlőtlenségeit, s igy a kent felület simább lesz. 6,6. A gördüld ellenállás A gördüléskor a mozgással szemben tapasztalható ellenállás, mint nagyon sok tényező eredője, bonyolult jelenség. Tökéletesen merev testek esetében nem is lehetne megmagyarázni. Nézzük meg közelebbről a problémát. A nyugvó súrlódás ismertetésekor említett lemezre helyezzünk hengert, és úgy döntsük a lemezt, hogy a keletkezett lejtő esésvonala merőleges legyen a henger tengelyére. Azt tapasztaljuk, hogy ha a lejtő hajlásszöge elég kicsi, a henger egyensúlyban marad. Hogyan lehetséges ez? Ha mindkét test teljesen merev lenne, csak egy alkotó mentén érintkezhetnének. Az 56. ábrából kitűnik, hogy az alkotó mentén fellépő R reakcióerő nem tarthat egyensúlyt a korong súlyával, bármily érdes is a lejtő. A G súly nyomatéka a hengert elforgatja, legördíti. Az ellentmondás oka, hogy a valóságban az érintkezés nem egy egye-54. ábra. Csap helyzete kent furatban különböző fordulatszámok esetén 104 55. ábra. Az „olaffilm”
