Fehér Imre - Horváth Árpád: A fizika és a haladás 1. rész (Budapest, 1960)
6. A súrlódás
nes, hanem kisebb-nagyobb felszín mentén történik, mert teljesen merev testek nincsenek. A gördülő és támasztó testek egyaránt deformálódnak (57. ábra). 56. ábra. A gördülő ellenállás vizsgálata 57. ábra. A gördülő és az alátámasztó felület deformálódása Gördülést előidéző hatás csak forgató nyomaték lehet. Ezt a forgató nyomatékot csak egy másik forgató nyomaték ellensúlyozhatja. A gördülő ellenállás tehát nem erő, mint a súrlódás, hanem forgatónyomaték. A gördülő ellenállást azzal a forgató nyomatékkai mérjük, amely mellett a test még éppen nyugalomban marad, azaz Mf = f ■ N, ahol / a gördülő ellenállás karja (58. ábra). Egyelőre még keveset tudunk róla, de annyi bizonyos, hogy igen kicsiny mennyiség (acél acélon gördülve pl. / = 0,05 cm), ezért a gördülő ellenállás lényegesen kisebb a csúszósúrlódásnál. A műszaki gyakorlatban különösen fontos a gör-105 58. ábra. A gördülő ellenállás karja 59. ábra. Gördülő ellenállás és csúszósúrlódás szerepe a kerék gördülésekor
