Rosta István: Fejezetek Magyarország technikatörténetéből Szent István korától a XX. századig (Budapest, 1996)

II. fejezet. Technikai kultúra hazánkban az Anjou-kortól Mohácsig

22. kép. Egy XVI. századi magyar kocsiábrázolás

nak a hatása alatt gondolt Mátyás a dunai híd építésére..." (Balogh 1985. 200.) Az állandó Duna-híd megvalósítása Mátyás korában nem sikerült ugyan, de hadihíd több is épült a nagy király uralkodásának időszakában. (Például 1476-ban a Száván és az Al-Dunán, 1480-ban a Száván és 1486-ban Bécs mellett.) Filarete a hídrajzai közül többet megvitatott a királlyal, aki lelkesedett ezekért az alkotásokért; ennek oka feltehetően a hidak hadászati, stratégiai jelentőségében rejlett. Az eddigiekből is kitűnik, hogy a Mátyás által megvalósított magyar tudomány és műveltség rövid néhány évtizedre a királyi udvart Európa egyik legrangosabb szellemi centrumává tette. Olyan magyar vagy magyarországi eredményeket könyvelhet el ez a korszak, amelyek a későbbi századok viharaiból és elszigeteltségéből visszatekintve szinte „valószerűtlennek" is tűnhetnének. Egy további fejlemény például, hogy az első magyar nyelvű verses cisio (kalendárium) a Thuróczy-kódexben szintén Mátyás korából (1462) származtatható. (Vajda, Oszetzky, Szabadváry 1981. 267.) Nem villanásszerű magyarországi eredmények voltak ezek, hanem egy nemzetközi kulturális forgalom gyümölcsei, amelyek mindenképpen jelezték, hogy Magyarország Európa civilizáltabb részéhez integrálódott. Magyarország európaiságát szem előtt tartva a Mátyás-kor olyan kútfő, amelyből nem egy ízben meríthettek az utókor vérzivataros századaiban élők.

71