Rosta István: Fejezetek Magyarország technikatörténetéből Szent István korától a XX. századig (Budapest, 1996)
VI. fejezet. Tudományos technika Magyarországon a dualizmus korától
feledkezni, hogy a hazai motorgyártás ezekkel a motorokkal kezdődött, s a gőzgéptechnológia fejlettebb tapasztalatait nem lehetett felhasználni a motorgyártásban. Teljesen új gyártást kellett kikísérletezni, szerszámgépekről és szakmunkásokról gondoskodni. így látjuk, hogy Bánki Donát volt hazánkban a nagyipari motorgyártás megindítója és egyben őt, mint a motorgyártás egyik úttörőjét tarthatjuk számon." (Halmos 1983. 63.) A nagy kompresszió (sűrítési végnyomás) okozta öngyulladást nem megszüntette, hanem tudatosan hasznosította Rudolf Diesel az általa megalkotott és róla elnevezett motoroknál. A dízelmotorok esetében a nagy kompresszió szintén a termikus hatásfok javulásán keresztül fejti ki előnyös hatását. A klasszikus dízelmotoroknál a tüzelőanyagot magas nyomású sűrített levegővel táplálták be. A sűrített levegőt kompresszorral (légsűrítővel) állították elő. Az így beporlasztott tüzelőanyag felhevült az öngyulladás (tehát gyújtószikra nélküli meggyulladás) hőfokára, majd meggyulladt és elégett. (Jureh 1961. 548., 549.) Magyarországon aránylag gyors ütemben követték a dízelmotorok fejlődésével kapcsolatos eseményeket, és 1899-ben Budapesten megalakult a „Részvénytársaság Diesel-motorok számára" nevű cég. Gyártási engedélyt kapott többek között a budapesti Fegyver és Gépgyár Rt., ahol elkészültek a századfordulón a dízelmotorok első magyar példányai. Maga Diesel az 1900. évi párizsi világkiállításon tartott a találmányáról igen jelentős sikerrel előadást. Az eseményt egy magyarországi előadás is követte 1901. február 9-én, a Magyar Mérnök és Építész Egylet helyiségében. (Balogh 1967. 138.) Diesel ekkor az alkalmazási területek közül kiemelte az elektromos áramtermelő telepeket, a vízemelő géprendszerek állomásait, az ipari munkagépekkel dolgozó üzemeket. Ügy tűnik, hogy a jármű-dízelmotorok későbbi nagyarányú alkalmazására ekkor még kevesen gondoltak. Pedig éppen ez a kategória tartogatta a századfordulón útjára indult magyar dízelmotorgyártás legragyogóbb eredményeit, de akinek ez köszönhető, az Diesel pályájának csúcsán még kisgyermek volt - Jendrassik György (1898-1954). Jendrassik fejlesztő munkájának eredményei előtt az egyszerű kivitelű, kis teljesítményű dízelmotor még hiánycikk volt, inkább a nagyobb teljesítényű, több ezer, sőt tízezer kilowattos gépeket építették. Jendrassik munkássága is a Ganz-gyárban teljesedett ki, ahol édesapjának egykori osztálytársa és barátja, a világhírű Kandó Kálmán dolgozott. A feltaláló elgondolásai szerinti, Ganz-Jendrassik néven emlegetett motorok első példányai 1927-ben készültek el. Az első egyhengeres, 1 2 lóerős nyersolajmotor kb. 30%-os hatásfokkal működött. A hengerek számát azonban hamarosan növelni kezdték. „Az első évben az egy- és kéthengeres példányok lettek készen, a következő évben pedig követték ezeket a négy- és hathengeres példányok, amelyek stabil, vasúti jármű és hajó kivitelben készültek. Ezek között volt a később sokat emlegetett hathengeres vasútijárműmotor, amelyből mindössze három darab készült el és amelyeket a Duna-Száva-Adria vasútnak (volt Délivasút) sínautóiba építettek be. Az első ilyen sínautó, tehát az első Diesel-motoros vasúti jármű futópróbái 1928 tavaszán voltak." (Gombás 1983. 149.) 295