Rosta István: Fejezetek Magyarország technikatörténetéből Szent István korától a XX. századig (Budapest, 1996)

VI. fejezet. Tudományos technika Magyarországon a dualizmus korától

dasági tanintézetet is átalakították akadémiává. Az 1906 utáni öt gazdasági akadémia anyagi ellátottságában viszont olyan nivelláció érvényesült, amely rontotta az óvári akadémia működési feltételeit. (Ladányi 1969. 135.) Továbbra is tanintézeti kategóriában - tehát nem akadémiaként - működött a Kertészeti Tanintézet, de az állatorvosi képzés nagyobb perspektívának nézett elébe. Az állatorvosi tanintézet (amelyet korábban már említettünk) 1890-ben 4 éves akadémia lett, majd 1899-ben már középiskolára épülő főiskolává vált. 1903-ban elnyerte a doktoráltatás jogát, 1917-ben pedig a „választott rektorság intézményét". (Ladányi 1969. 130.) Az Állatorvosi Főiskola egyenletes fejlődése tehát a dualizmus korának második felében megvalósult.

Amikor a XIX. század végi magyarországi tudományos technikáról, illetve annak felsőoktatási hátteréről beszélünk, akkor általában két nagy centrumot szokás megemlíteni. Az egyik az 1 735-től fokozatosan kifejlődött Selmecbányái bányászati, kohászati és erdészeti felsőoktatás, a másik pedig a M. Kir. József-Műegyetem. A teljes kép azonban ennél jóval összetettebb.

Számos olyan eredmény született a tudományegyetemeken is, amelyek a többnyire megfigyelhető „áttételek" nélkül, közvetlenül a technikai gyakorlat részévé váltak. (Ilyen pl. Eötvös Loránd torziós ingájának alkalmazása az olajkutatásban.) (A torziós ingát Eötvös eredetileg elméleti fizikai kérdésekkel kapcsolatban, tömegek vizsgálatára használta.)

A magyarországi technikatörténet a tudományos technikával összefüggésben viszonylag ritkán hozza előtérbe a kolozsvári tudományegyetem szerepét. Pedig itt is nemegyszer a technikai igények inspirálták a tudományt, vagy éppen fordítva, a tudomány eredményei lendítettek a technikai gyakorlaton. A kolozsvári egyetem eszméje a XIX. század második felében nem volt újdonság. A XVI. században itt alapította meg Báthory István a Báthoryakról elnevezett egyetemet, amelyet azonban II. József lyceumi rangra fokozott le, majd 1851-ben még a lyceum is főgimnáziummá alakult át. A korábbi egyetemből vált ki az orvos-sebészi intézet és a kir. jogakadémia, mely két intézmény együtt lett csírája egy újabb egyetemalapítási elképzelésnek. A dualizmus kori Magyarország második tudományegyetemének megnyitásáról a „Magyarország története" című munkában a következőket olvashatjuk:

„Kezdettől fogva világos volt azonban, hogy a magasan szakképzett értelmiség iránt felmerülő mennyiségi igények kielégítésére az egyetlen budapesti egyetem nem elégséges. 1 872-ben tehát Kolozsvárott létrehozták az ország második tudományegyetemét jogi, bölcsészeti, orvosi és külön természettudományi karral, de hittudományi kar nélkül. Az egyetem az egyidejűleg megszüntetett nagy múltú jogakadémia és a régi, csupán seborvosokat képző orvostani intézet meglehetősen szegényes bázisán indult." (Magyarország története 1848-1890. 1407., 1408.) A természettudományokat is magában foglaló kar teljes szakirányultsága pontosabban fogalmazva matematikai és természettudományi volt.

Az egyetemi karok létrehozása nagyot lendített Erdély kulturális helyzetén. Erezhető volt ez az ottani könyv- és folyóirat-kiadáson csakúgy, mint a tudományos, kulturális

259