Rosta István: Fejezetek Magyarország technikatörténetéből Szent István korától a XX. századig (Budapest, 1996)

VI. fejezet. Tudományos technika Magyarországon a dualizmus korától

szerint is egyre többet emlegették a mérnöki munkában a közgazdaságtan fontosságát: „A közgazdasági tudományok az eddiginél szélesebb terjedelemben taníttassanak." (II. Techn. Kong. 1902. 51.) Ezek a törekvések értek be az 1910-es évek derekán. A M. Kir. József- Műegyetemen megszervezték a közgazdasági osztályt. „A kir. József-műegyetemnek ma érvényes és 1916. évi július hó 19-én kelt legfelsőbb elhatározással megerősítést nyert szervezeti szabályzata szerint: A m. kir. József-műegyetem a technikai és közgazdasági tudományok egyeteme (55. kép). A műegyetem célja pedig: technikai és közgazdasági szakférfiak tudományos kiképzése rendszeres tanítás útján... A műegyetemet végzett hallgató e szerint még egy ötödik évet kell hogy rááldozzék a szélesebbkörű közgazdasági kiképzésre és pedig akár mindjárt a technikai kiképzés bevégzése után, akár később... Ha okleveles mérnök a közgazdasági osztály egyéves folyamát elvégzi, tehát a közgazdaságtudományi szigorlatot sikerrel teszi le, a »közgazdasági mérnök« cím viselésére jogosult" - írta Zelovich Kornél műegyetemi tanár, rektor az 1922-ben megjelent könyvében. (Zelovich 1922. 250.) A közgazdasági osztályba elsősorban műegyetemet vagy bányászati és erdészeti főiskolát végzetteket vet-55. kép. A m. kir. József-Müegyetem könyvtári nagy olvasótermének falfestménye a mérnöki (műszaki) tudomány kiemelkedő alkotóival és alkotásaikkal

252