Rosta István: Fejezetek Magyarország technikatörténetéből Szent István korától a XX. századig (Budapest, 1996)

VI. fejezet. Tudományos technika Magyarországon a dualizmus korától

kir. József-műegyetem állandó és célszerű elhelyezése érdekében, 1 902-ben alkotott XVII. törvénycikket 1 902. július 21 -én szentesítettük. A nagyszerű építészeti alkotás, melyet 1902-ben dr. Wlassics Gyula Vallás- és Közoktatásügyi Miniszterségének és dr. Ilosvay Lajos rektorságának idejében Czigler Győző műegyetemi nyilvános rendes tanár kezdett meg, 1909-ben gróf Apponyi Albert Vallás- és Közoktatásügyi Miniszterségének és dr. Wartha Vince rektorságának idejében Hauszmann Alajos és Pecz Samu műegyetemi nyilvános rendes tanárok fejezték be." (Zelovich 1922. 243.) (54. kép.)

54. kép. A Budapesti Műszaki Egyetem századelőn felépült főépülete a Duna partján

A zárókőokmány szövegében szereplő Czigler Győző (1850-1905) műegyetemi professzort korai halála akadályozta meg a tervezési és a kivitelezést vezetői munkák továbbvitelében. Czigler nevéhez fűződnek a kémiai és a fizikai épületek. A munkát tovább folytató Hauszmann egy idő után a feladat sokoldalúsága és sürgőssége miatt felkérte közreműködő társprofesszorként Pecz Samut (1854-1922). Pecz nevéhez fűződik többek között a műegyetem új helyén a központi könyvtár épületének megtervezése, valamint a műegyetem régi helyén, a budapesti Múzeum körúton a „Gólyavár" elnevezésű nagy előadóterem terveinek elkészítése.

250