Rosta István: Fejezetek Magyarország technikatörténetéből Szent István korától a XX. századig (Budapest, 1996)

V. fejezet. Technikai fejlődés Magyarországon a XIX. század kiegyezés előtti éveiben

5. A korszak néhány sajátos technikai újdonsága

„Kard, eke, lánc készül a vasnak gazdag eréből; Táplál, véd, büntet: hármasán őrzi a hont. ”

(Vörösmarty Mihály: Vashámor)

A XIX. század elején a kézműipar jellegét továbbra is a céhrendszer határozta /■ meg, jóllehet az ország egyes körzeteiben (például a Dunántúlnak az osztrák határhoz közeli részein) már a céhbomlás jelei is mutatkoztak. A kézműipar JL JL termelési technikája csak csekély változáson ment keresztül. A technikai újítások többnyire a kézműiparon kívül jelentek meg, és kapcsolatosak voltak a manufaktúrákkal, illetve a céhes műhely szintjét meghaladó vállalkozásokkal. Ilyen volt például a vasipar.

A nyersvasgyártásban a XVIII. század végén és a XIX. század elején a technikai rendszerek alapvető része lett a nagyolvasztó. (A nyersvasgyártás egy megelőző fázis az öntöttvasgyártáshoz és az acélgyártáshoz.) Az 1841-es statisztika 58 nagyolvasztót tart nyilván az ország területén. (Gyimesi, Pach Zsigmond 1988. 157.) Az első ilyen berendezést még 1 680-ban helyezték üzembe Dobsinán; néhány évtized múlva, 1712- ben négy működött ezekből. A nagyolvasztók számának megnövekedése átformálta a vasgyártás egész menetét, jóllehet a régi típusú kiskohók nem szorultak ki teljesen a termelésből. A kisebb létesítmények tulajdonosai a műszaki fejlődéssel való lépéstartás érdekében a XIX. század elején egyesítették erőiket. 1808-ban Gömörben megalakult a Murányvölgyi Unió, majd 181 1-ben létrejött a Rimái Coalitio. (A kettő egyesülése vezetett 1845-ben a Gömöri Vasművelő Egyesület létrejöttéhez.) Később, 1846-1847- ben ezeken a bázisokon fejlődött ki az ózdi vasgyár, 1 852-ben pedig megalakult a Rimamurányvölgyi Vasmű Egyesület. Még a kiegyezés előtti években üzembe helyezték az aninai vasművet. (Az egykori Krassó-Szörény vármegye területén, a Maros és a Duna között, Arad vármegyétől délre.)

A nyersvasból gyártott öntöttvasat és acélt további megmunkálásra a feldolgozóipar hasznosította. A vas- és fémfeldolgozó ipar éppen csak megkezdte a kilépést a kézműipari keretek közül. Üzemszerű vasfeldolgozás, fegyvergyártás kezdődött 1809-ben Kralován, majd Hradeken. Az 1830-as években alapították a Pesti Hengermalom Tár-228