Rosta István: Fejezetek Magyarország technikatörténetéből Szent István korától a XX. századig (Budapest, 1996)

V. fejezet. Technikai fejlődés Magyarországon a XIX. század kiegyezés előtti éveiben

sósorban, az előbbiekkel összefüggésben, magas szintű szaktudás, ami részben már a tudományos - elsősorban természettudományos és matematikai - megalapozottsággal is kapcsolatban volt.

Ami Magyarország helyzetét illeti, az 1863. évi gőzgépstatisztika összesítő adatai szerint „A magyar tartományok iparában 480 gőzgép 8134 lóerővel dolgozott, míg a Lajtántúlon (az osztrák örökös tartományokban) 2361 gőzgép 36 276 lóerővel, azaz Magyarországon az összbirodalom gőzgépállományának alig több mint egyötöde működött." (Magyarország története 1848-1890. 579.) Az idézett statisztikából következtetni tudunk a hazai gyártásra is. „Az 1863. évi gőzgépstatisztika tanúsága szerint a birodalom területén alkalmazott gőzgépeknek már 81%-a »belföldi« gyártmány volt (ebből alig 2,5% magyarországi), s csupán 19%-a külföldi." (Magyarország története 1848-1890. 576.) Az adatok egybevetése után tehát az tűnik valószínűnek, hogy a kiegyezést megelőző években félszáznál valamivel több magyar gyártmányú gőzgép működött. Ez egyik indoka annak a több oldalról is igazolt megállapításnak, miszerint Magyarországon az önkényuralom korában kezdeményeiben már körvonalazódott egy erőteljes gazdasági fejlődés.

A gőzgépek alkalmazásának egyik régi területe a bányászat, ahol a vízmentesítésben és a szállításban is a XIX. század első felében csúcstechnikának számított. Magyarországon a bányabeli szállításban először Brennbergbányán alkalmaztak gőzgépet, 1 840 és 1856 között. Az eseményt a brennbergi bányászati múzeum falán emléktáblán örökítették meg. (1992. július 11.) Az erőgépi korszerűsítés nem sokat késett a Pécs vidéki bányászatban sem. A pécsi bányáknál az erőgépi technikában 1853-ban jelent meg az első gőzgép, az első villamosgép pedig 1884-ben. (Bányászati Múzeum, Pécs. 1991.) Berend T. Iván és Szuhay Miklós a legkorábbi magyar gyártmányú gőzgépek előállítását az 1 850-es évekre teszi. „Rock István gépgyárában 1 858-ban épült meg az első gőzgép, de 1885-ben a Láng-gyár már 1000 lóerő kapacitást meghaladó gőzgépóriást készít az Erzsébet-malomnak, a következő évben pedig már az első úgynevezett triplex gépet is üzembe helyezik." (Berend[ Szuhay 1975. 105.)

A magyarországi gőzgépgyártás gyökerei azonban ennél sokkal messzebbre nyúlnak vissza. Ez több ténnyel is igazolható, közülük csak néhányat ragadunk ki. Látni fogjuk, hogy a Röck-féle gépgyár kétségkívül fontos teljesítménye számos nagyszerű és korábbi hazai eredményre támaszkodhatott.

A magyarországi gőzgépek történetének jelentős eseménye fűződik az 1 804. évhez. Kismartonban (mai nevén Eisenstadt) ekkor kezdett üzemelni egy luxusigényeket kielégítő gőzgép, amelyet Esterházy herceg kastélyában szivattyú működtetésére használtak. A fontos eseménynek számos részletét feltárta Hellmut O. Janetschek, a bécsi Technikai Múzeum munkatársa. Bár a gépet Angliából szerezték be, a számos korszerűsítő megoldást és az üzembe helyezést Kismartonban végezték el. „Langenreiter azonban, ahogyan az a modellből látható, a vízcsőkazán hatásfokát azáltal javította, hogy a gőzvezetéket a tolattyúba való betorkolás előtt még egyszer átvezette a füstgázcsö-222