Rosta István: Fejezetek Magyarország technikatörténetéből Szent István korától a XX. századig (Budapest, 1996)
V. fejezet. Technikai fejlődés Magyarországon a XIX. század kiegyezés előtti éveiben
vön, vagyis úgyszólván túlhevítőt alkalmazott... A gőzgépet 1804-ben az alapozás elkészülte után Johann Dietrich Langenreiter állította fel." (Janetschek 1985. 47.) Janteschek más helyütt a gőzgép modelljét is ismerteti. (Janetschek 1984. 30.) Langenreiter nemcsak ennél a Watt-féle gőzgépnél jeleskedett, hanem Budán Brüdern báró számára is dolgozott egy gőzgépen, a XIX. század elején, nagy sikerrel. (Rosta 1986. 168.) Langenreiter tehát a Magyarországon tevékenykedő korai gőzgépszakértők egyik kiemelkedő személyisége volt. 1812-ben, 38 éves korában Kismartonban hunyt el. Bernhard Antal pécsi feltaláló 1 817-ben lépett a nyilvánosság elé saját tervezésű dunai gőzhajójával, a „Carolinával". Jankó Béla írásában a „Hazai és Külföldi tudósítások" 1818. évi II. kötetének 177. oldalára hivatkozva a hajó gőzgépéről a következőket olvashatjuk. „Az üstnek azon oldalán, mely a hajó hossza felé szolgál, a forró víz felett vagyon egy lyuk, melyben mint szívó kutakban egy gömbölyű vasrúd jár, földszint horizontaliter melyet gőz kinyomván a hozzá alkalmazott csüngő vasrúd, két nagy vaskereket forgat, ezek más két kisebb kereket, melynek tengelye egyszesmind a hajón kívül lévő evedző kerekeknek tengely is s így magával forgatja..." (Jankó 1974. 173., 174.) Jankó munkájából kitűnik, hogy a hajó gépi berendezéseit is - legalább részben - a magyar Bernhard Antal alkotásának tekinthetjük. Vagyis a Monarchia egyik nagyon korai, magyar építésű dugattyús gőzgépéről van szó, amit azonban még természetesen nem mondhatunk nagyipari terméknek. Ez volt az első dunai gőzhajó - próbaútját 1817 márciusában tette meg. (A rendszeres dunai gőzhajózásra azonban még sokáig várni kellett. 1831-ben Bécsből Pestre érkezett az „I. Ferenc" gőzhajó, és még ugyanebben az évben rendszeres dunai gőzhajójárat kezdett közlekedni.) A magyar korona országaira az „Első Osztrák Dunagőzhajózási Társaság" a Carolina útját követően 14 év múlva, 1831-ben nyert hajózási szabadalmat. 1835 pedig a hazai hajógyártás fontos dátuma - ekkor alakult meg a híres óbudai hajógyár. Az első magyar iparműkiállítás dokumentumaiban - 1842-ből - több olyan utalást is olvashatunk, amelyek a gőzgépekkel kapcsolatos hazai kisipari munkákra vonatkoznak. A díjazottak között több gépész szakember neve szerepel. Nyárády Gábor adatai között azt is megtaláljuk, hogy a negyvenes évek legelején a Monarchiában 337 gőzgép dolgozott, Magyarországon pedig megközelítően tíz. (Nyárády 1962. 6. 8.) Ezek természetesen csak szerény eredmények, de mégis biztosítottak bizonyos tapasztalatgyűjtést. Hasonlóan vélekedhetünk a „Gácsi posztó- és gyapjúszövetgyár" 1 836- ban létesített gőzgépéről is, amely 15 lóerős volt és külföldi gyártmányú, de a felszerelésében magyarok is közreműködtek - így pl. Knutsen Henrik Gerhard gépész és munkatársai. (Nyárády 1962. 137., 139.) 1846-ban bocsátották vízre a Balaton első gőzhajóját, a „Kisfaludy"-t, amelynek angol gyártmányú gőzgépéről Antalffy Gyula a következőket írta. „A londoni Penn gyár által készített gőzgépe augusztusban érkezik meg a tóhoz. Az összeszerelést komáromi, óbudai és trieszti szakmunkások végzik, s 1 846. szeptember 21 -én vízre bo-223
