Rosta István: Fejezetek Magyarország technikatörténetéből Szent István korától a XX. századig (Budapest, 1996)
V. fejezet. Technikai fejlődés Magyarországon a XIX. század kiegyezés előtti éveiben
nem volt igazán sikeres. „A pest-kőbányai próba - vagy lebegő - vasútra gondolunk, amelyet 1827-ben nyitottak meg, de amelyet már 1828 márciusában, alig hat hónapi szomorú vergődés után, mint a közbiztonság veszélyeztetőjét és hasznot nem hajtó vállalkozást meg kellett szüntetni. Pedig olyan emberek pártolták, mint József nádor." (Pakucs 1934. 8.) A lebegővasút Palmer angol építőmester szabadalma szerint lóvontatású, egy felsősínes megoldás volt, amelynél két oldalról lógtak le a kocsikasok. Ezen a szabadalmon módosított kissé Bodmer, a bádeni sóbányák igazgatója, aki a pest-kőbányai vonalhoz kieszközölte József nádor támogatását. A 7,6 km-es próbavasút felszámolásában nagy szerepet játszott a kenyerüket féltő fuvarosok gazdasági versengése. (Czére 1989. Gőzmozdonyok vaspályán. 17.) Az 1 840-es évek elején indult meg a forgalom a pozsony-nagyszombati lóvasúti vonal egy szakaszán, amelyet már gőzvontatásra is alkalmasnak építettek. Az építtető a „Pozsony-Nagyszombati Első Magyar Vasúttársaság" volt. (Pakucs 1934. 46., 54., 55.) 1 846-ban Pest és Vác között 34 km -es szakaszon megnyílt az első magyarországi közforgalmú gőzüzemű vasútvonal. „Magyarországon 1848-ban összesen 243 km volt a hálózat hossza; ebből 176 km-en gőzvontatássai tartották fenn a forgalmat." (Czére 1989. Gőzmozdonyok vaspályán. 59. és 2. melléklet.) Magyarország időrendben második vasútvonalát 1 847. augusztus 20-án nyitották meg Sopron és Bécsújhely (Német-Ujhely) között, az előkelőségeknek talán még nagyobb arányú részvétele mellett, mint ahogyan az a Pest és Vác közötti vonal megnyitása esetében történt. (Sopron újkori története. Meghívó a megnyitóra. Storno Múzeum kiállítása, Sopron. Kutatás: 1992. július 8.) Az első magyarországi gőzerőre berendezett vasúti vonalrész ötvenedik évfordulójára (1846-1896) Halaváts Gyula tette közzé azokat a történeti adatokat, amelyeket térképek alakjában rendezett össze. O mutatta be 1897-ben szemléletesen az 1846- ban átadott 35 kilométernyi, az 1847-ben átadott 126 kilométernyi, az 1848-ban átadott 17 kilométernyi és az 1850-ben átadott 44 kilométernyi vonaldarabot. (1849- ben nem nyitottak újabb vonalszakaszokat.) (MM-EK. 1897. 307-316.) A korszak vasútépítéseinek meghatározó egyénisége, Széchenyi 1845-ben a Helytartótanácsban létesített közlekedési osztály vezetője lett. 213
