Rosta István: Fejezetek Magyarország technikatörténetéből Szent István korától a XX. századig (Budapest, 1996)

IV. fejezet. Műszaki fejlődés a XVIII. századi Magyarországon

8. Gépi technika és kémia a textilipar szolgálatában

„Bételt rég a Világ tetteid hírével;

Tudja, mit végezhetsz fegyvered élével.

Mutasd ma, hadd lássa, mit tehetsz elmével - ”

(Batsányi János: A hazai nyelv és tudományosság)

agyüzemekkel a Mária Terézia korabeli Magyarországon csak igen szórvá/■ / nyosan találkozunk. Kiemelkedő a korszakban a gácsi posztógyár (posztó- I W manufaktúra), amelyet 1762-ben alapított Forgách Antal. (A ma szlovákiai JL TM Gács (Halic) Losonchoz közel fekszik, építészeti nevezetessége, az igen szép, barokk stílusú Forgách-kastély ugyancsak az 1760-as években épült át. A megelőző, 1736 után épített Forgách-kastélyt feltételezhetően Mayerhoffer András tervezte.) A gácsi textilüzem a legkorábbiak egyike volt Magyarországon, amelyet az ország határain túl is ismertek. A hazai üzemi géptechnika csírái ide kapcsolódnak.

A XVIII. század egy másik, korai alapítású magyar gyára volt a soproni nádcukorfőző üzem, amelyet Nagy György hozott létre 1794-ben. A vállalkozás néhány évi működés után megszűnt, majd az 1800-as években Rupprecht János élesztette újjá. Rupprecht azonban már a répacukorfőzés technológiáját is alkalmazta. (Sopron újkori története. Storno Múzeum kiállítása. Sopron. Kutatás: 1992. július 8.)

Endrei Walter kutatásai szerint az Országos Levéltár Károlyi Levéltárának tervtárában megtalálható néhány XVIII. század végi erőgép tervrajza, amelyekből nemcsak a gépi technikára, hanem a korabeli műszaki ábrázolás módjára is valamelyest következtetni lehet. Egy tipikus alföldi szárazmalom (járgányos malom) tervrajzából kitűnik például, hogy a XVIII. század végén a vetületi ábrázolásban még sok volt a zavar és a bizonytalanság. A francia Gaspard Monge (megközelítően helyes kiejtése: gászpár mó(n)zs) éppen a XVIII. század végén foglalkozott azzal az ábrázolási rendszerrel, amely azután a gépi technikában is széleskörűen elterjedt, de csak a XVIII. század után. A másik tervrajz - egy dugattyú nélküli gőzgép rajza - szintén kevéssé hasonlítható az évszázaddal későbbi gépészeti tervrajzokhoz. (Endrei 1964. 269., 270., 271.)

A XVIII. századi textilipar több ponton kapcsolódott a korszak vegyészeiéhez, amely tudományág Magyarországon éppen a század második felében kapott egy

180