Rosta István: Fejezetek Magyarország technikatörténetéből Szent István korától a XX. századig (Budapest, 1996)

IV. fejezet. Műszaki fejlődés a XVIII. századi Magyarországon

Levéltárban őrzött iratanyag tanúsága szerint a gróf a műszaki munkák költségeinek ügyében kapcsolatot tartott herceg Esterházy Miklóssal. (Magyar Országos Levéltár. A Széchenyi család levéltára. P. Szekció. 623. VII. kötet. 9. csomó. 10. szám. 1803-1807. A Kulpa szabályozására és a Károlyvárosi út építésére vonatkozó iratok. 45 db irat. 144 sorszámozott lap. Raktári jelzet: 272. csomó.) 1785. július 9-én kelt „Széchényi" aláírással az a 242. számú utasítás, amely több más tárgy mellett arról is szólt, hogy Pécs városában az építések és építészeti javítások terveit a városi hatóságnak be kell küldeni. (Baranya Megyei Levéltár. Pécs városi iratok. 523/1785. 1785. VII. 9. 242.) Grál Széchényi Ferenc 1785. június 1-jétől volt „Somogy-, Baranya- s Szerémmegyék főispáni adminisztrátora", egyben „Tolnavármegye főispánja", és az építkezések technikai színvonala mellett a figyelme sok mindenre kiterjedt: „... a közigazgatás, törvénykezés, ipar, katonai és kincstári ügyek minden ágára..." (Várady 1897. 613.)

A XVIII. század végi, XIX. század eleji utak még viszonylag olcsó és tömegesen rendelkezésre álló kézi munkával készültek. Makadámburkolatok még nem voltak - Mac Adam (1756-1836; m(e)ked(e)m) skót mérnök találmánya csak az 1820-as évektől kezdett terjedni. (Körülbelül 25 centiméter vastag, háromrétegű, zúzottkő burkolat, amelyben a hézagokat zúzalékkal vagy kaviccsal töltik ki, kötőanyag nélkül.)

48. kép. Egy XVIII. századi utazókocsi (Delizsánsz a baiatonszemesi postamúzeumból)

178