Rosta István: Fejezetek Magyarország technikatörténetéből Szent István korától a XX. századig (Budapest, 1996)

IV. fejezet. Műszaki fejlődés a XVIII. századi Magyarországon

természetrajzot, matematikát, földrajzot, technológiát és mezőgazdaságtant oktatott. Fő müve, a háromkötetes „Elementa rei rusticae", a hazai főiskolai oktatás céljaira készült tankönyv volt, amely második kiadásban is megjelent és olasz nyelvre is lefordították" - írta az első mezőgazdaságtani professzorról Lőrincz Gyula. (Lőrincz 1976.

167.) Mitterpacher az említett tankönyvsorozatának a kiegészítését 1800-ban adta ki. Elsősorban élelmiszer-technológiai kérdések vannak ugyan benne, de nem mellőzi a szerző a kémiai technológia néhány témakörének tárgyalását sem. így került sor a műben a mérnöki létesítményekhez oly fontos tégla és mész gyártásának ismertetésére. Az üveggyártás az építészetben való alkalmazáson keresztül, a papírgyártás a papírmalmok létesítése által kapcsolódik a mérnöki feladatkörökhöz. (Szőlcefalvi-Nagy 1976. 164.)

A mezőgazdaságtan (theoria oeconomiae ruralis) oktatására a nyugati egyetemeken már korábban szerveztek tanszékeket. I. Frigyes Vilmos porosz király a hallei és az akkor még fennállott frankfurti egyetemen 1727-ben létesített mezőgazdasági tanszéket. (Zelovich 1922. 5/J Göttinga is megelőzte ebben a tekintetben Nagyszombatot és Budát.

A Ratio megjelenése után azonban több szakképző intézmény nyílt meg Magyarországon. A mezőgazdasági ismeretek terjesztésére Tessedik Sámuel 1 779-ben létrehozta a szarvasi iskolát. Az intézet - megszakítással - 1 806-ig működött. A tényleges oktatás első szakasza 1780-tól 1795-ig, a második szakasz 1799-től 1806-ig tartott. (Tóth 1980. 241.) Az iskoláról Mitterpacher Lajos professzor is kedvező véleményt mondott, sőt Tessediket Sándor cár megbízta Oroszország iskolaügyének rendezésével. (Lőrincz 1976. 168.) Az új rendszerű szarvasi iskolában könyvtár, tanműhely és tangazdaság volt. A mezőgazdasági tudományok fejlesztésében Tessedik nem csupán szervezőként tevékenykedett, hanem személyes példát mutatott mint kutató. Többek között a szikes talajok javításával, a szántóföldi takarmánynövények termesztésével és az istállózó állattenyésztéssel kapcsolatban végzett kutatásokat. Tessedik „keze nyomát" érzékelni lehetett két másik hazai intézmény létrehozásánál is. Az egyik az 1797-ben létrehozott keszthelyi „Georgikon" gazdasági iskola, amelynek alapításában Festetics György grófnak vannak múlhatatlan érdemei. A másik a Nagyszentmiklóson Nákó Kristóf által létrehozott, 1799-es alapítású mezőgazdasági kisiskola. Mindkettő megszervezésében szerepet játszottak Tessedik Sámuel útmutatásai és természetesen a felvilágosodás eszméi.

Európa első önálló felsőfokú mezőgazdasági tanintézeteként a keszthelyi Georgikon nyitotta meg kapuit, 1 797. július 1 -jén. Az alapító Festetics György gróf elsősorban saját uradalmait szándékozott ellátni szakemberekkel, mégsem mondhatjuk, hogy a Georgikon valamiféle „belterjes" intézmény lett volna. Kezdettől fogva tanultak ott úgynevezett „külső" hallgatók is. Az alapító gróf a más birtokán elhelyezkedőket szintén segítette ösztöndíjjal. A Georgikon nyolc intézetből állt: Tudományos gazdasági iskola (megnyitása: 1 797), Parasztiskola (1798), Pristaldeum (1804), Erdészeti és vadászis-164