Rosta István: Fejezetek Magyarország technikatörténetéből Szent István korától a XX. századig (Budapest, 1996)
IV. fejezet. Műszaki fejlődés a XVIII. századi Magyarországon
3. Az intenzívebb és rendszeresebb vízépítészeti munkák kezdete „Vetem szemeimet csavargó Tiszára, Büdös Bodrog vize lassú patakjára, Hányom az elmémet tekergő útjára, Gondolattal megyek ezeknek partjára. Már mély örvényekben fekvő bálványokat Láncokon srófolom, s húzom az ágakat, Szigonyokkal tolom az akadályokat, Itt nyitok, itt töltök iszapos fokokat. ” (Orczy Lőrinc: Tokajban való érkezés télen) A vízrendezési munkák nagyon szerény előzménye a középkori szerzetesek te/■ vékenységéhez kapcsolható. A mocsarak lecsapolásával a vízközeli, völgybe A"® települt apátságoknak mindenképpen meg kellett küzdeniük. A hazai JL JL „Cziszterczi Rend" emlékkönyvében a szerzetesek munkájáról a következőket olvashatjuk. „Rendszerint vad s zord vidéken, vagy mocsaras területen szállnak meg. Kolostoraikat völgyben, a folyó partján építik... A vad erdőséget irtják, a vizeket lecsapolják, vízgyűjtő medenczéket készítenek, s így szárítják ki s készítik termelés alá, vagy alakítják át rétté s legelővé a posványos, süppedékes területeket. Minden kolostor környéke egy-egy kis paradicsommá alakul." (Ciszterci emlékkönyv 1896. 13.) Mindezeket az ismereteket a szerzetesek francia földről hozták magukkal, és adaptálták a magyar viszonyokra. Ezek a munkálatok a magyar történelem első folyószabályozásai (még pontosabban folyószabályozási kísérletei) közé tartoztak. A természeti környezet ilyen átalakításához a korabeli kezdetleges eszközök szintjén nem mindennapi akaraterő kellett. Magyarország földrajzi viszonyait a XIX. század végén így látta a szakember. „A kontinensen alig van ország, melynek annyi szüksége volna vízimérnökökre, mint Magyarországnak, hol a Vaskapu kataraktáitól a kanyargós, csekély esésű Tiszáig, a hatalmas Dunától a kis rakoncátlan patakig a folyó vizeknek minden nemét képviselve találjuk" - írta Cholnoky Jenő 1895-ben. (MM-EK. 1895. 126.) A vízzel való nehéz küzdelem szinte az egész magyar történelmen végighúzódik. 138