Nagy Ferenc: Ezerszáz év üzenete. A magyarok cselekedetei és nagyjai a tudomány és technika történetében (Budapest, 1996)
A magyarok cselekedetei és nagyjai a tudomány és technika történetében - A globális technológiai forradalom - globális információs társadalom
Különböző szakmák képviselőinek, tudósok, mérnökök egész hadseregének munkája összegeződik a fordulatban és a folytatásban. Ennek a jövő évezredbe átvezető, világtörténelmi jelentőségű globális forradalomnak az úttörői között is kezdeményező szerepet játszottak a magyarok. Az atomkorszak kezdete és az energetikai forradalom. Az 1945. augusztus 6-án Hirosimára ledobott atombomba vakító fénye láthatóvá tette, hogy az emberiség átlépte az atomkor küszöbét. A bomba különböző nemzetek és különböző tudományterületek képviselőinek széles körű összefogásával készült. A vállalkozást az Egyesült Államok elnökének, Rooseveltnek politikai döntése indította el. De nem ő volt a kezdeményező. Egy 1939- augusztus 2-án kelt levél javasolta ezt, amelyet a világhírű fizikus, Albert Einstein írt alá. De maga Einstein is úgy jellemezte szerepét, hogy ő csak „postás” volt. Magyar fizikusok voltak a kezdeményezők, Szilárd Leó, Wigner Jenő és Teller Ede. „Hiszem, hogy egyetlen ember is képes megváltoztatni a történelem menetét. Ezt a könyvet egy olyan ember emlékének ajánlom, aki sohasem vágyott a hatalomra és azt nem is érte el, de aki az atomkor kezdeményezője írta Teller a Szilárd Leó emlékének ajánlott könyvében (Jobb a pajzs, mint a kard.). Az atomprogramnak nemcsak kezdeményezésében, de megvalósításában is döntő szerepet játszottak a magyarok. Mikorra az atombomba elkészült, Hitler már halott volt, Európában legyőzték a fasizmust. Szilárd újra kezdeményezett. Most azt, hogy ne dobják le, hogy ne pusztításra, hanem energiatermelésre használják az atomot. Amerikában az atomenergiaügy legmagasabb rangú kormányszerve az ő idejükben az Atomenergia Bizottság volt. Ennek élén öttagú irányító testület állt, amelynek Neumann János volt az egyik tagja. Neumann tudósként, mérnökként, kormányzati tisztviselőként magyar társaival együtt úttörő szerepet játszott az atomkorszak elindításában, a „második tűzgyújtásban”. Wigner Jenő személyében tisztelhetjük a történelem első reaktormérnökét. Neumann, Teller, Wigner kiemelkedő szerepet játszott abban is, hogy az atomenergia-felszabadítás békés és biztonságos energiatermelés legyen. A repülés korszaka, űrkorszak, közlekedési forradalom. A második világháborúban a fegyvernemek közül jelentőségében kiemelkedett a légierő, a küzdelem kimenetelére döntő hatással volt a légi fölény. Ennek kivívásában a modern repülés úttörője, Kármán Tódor játszott kulcsszerepet. De még véget se ért a világháború, amikor Kármán már a győzelem utáni korszak kérdéseivel foglalkozott. Egy szakértői csapatot fogott össze és ennek munkáját szintetizálva Toward New Horizons (Új távlatok felé) címmel ő fogalmazta meg 1945-ben a háború utáni repüléstechnikai fejlesztések vezérfonalát. Az ipari forradalommal a vasút községek, országok között teremtett kapcsolatot. Most a repüléssel 86