Nagy Ferenc: Ezerszáz év üzenete. A magyarok cselekedetei és nagyjai a tudomány és technika történetében (Budapest, 1996)
A magyarok cselekedetei és nagyjai a tudomány és technika történetében - A globális technológiai forradalom - globális információs társadalom
földrészek között valósult meg a tömegközlekedés. A kármáni szellem a szüntelen innováció. Olcsóbban, biztonságosabban, messzebbre, gyorsabban, magasabbra. Ki a világűrbe, fel a csillagokig. Sic itur ad astra! Ciolkovszkij figyelmeztetetett, hogy az emberiség bölcsője a föld, de az ember nem élhet örökké a bölcsőjében. Történelmi értelemben napirendre került a világűr meghódítása, egy új honfoglalás. „Az emberiség előtt megnyílt egy új lehetőség, egy új terület: a világűr. A földi élet olyan lépés megtételéhez közeledik, ami azelőtt csupán egyszer esett meg vele - írta Bay Zoltán, az új korszak egy másik úttörője -, amikor az élet a tengerből kilépett a szárazföldre... A tengerből kilépő életnek is át kellett alakulnia, hogy alkalmazkodni tudjon a szárazföldhöz. Akkor a tengervizet hoztuk magunkkal sejtjeinkben, most majd a földi légkört visszük - amíg szükségünk lesz rá. így válunk majd csillagközi polgárává a világegyetemnek.” A globális műholdas hírközlés kora, kommunikációs forradalom. A sikeres holdradar-kísérlet nemcsak az űrkutatás és az űrrepülés távlatát nyitotta meg a messzi jövőben más bolygók felé. Ami az űrkorszakból már most közvetlen jelentőségű, az nem a bolygók közötti majdani űrutazás, hanem itt a földön az ember és ember közötti információcsere, az áttörés a globális műholdas hírközléshez, az űrtávközlés kommunikációs forradalmához. Bay Zoltánék fél évszázada már rakétával fellőtt három műholdból álló Földet átfogó hírközlési rendszerről beszéltek, amellyel rádió- és tévéprogramok sugározhatók. A műholdas hírközlés ma háztartások száz és százmillióiban mindennapi tény, és telefonbeszélgetések száz- és százmilliói zajlanak földrészek között. Globális faluvá zsugorodott a Föld. Komputer-korszak, informatikai forradalom. Az egykori ipari forradalom a gőzgép mellett a gyapotfeldolgozás forradalmasításával kezdődött, a fizikai anyag feldolgozását forradalmasította. A mostani az atomerőmű mellett az információfeldolgozás forradalmasítását kezdte meg, a szellemi anyag feldolgozását forradalmasítja. Az áttörést hozó projekt kezdeményezője és vezetője magyar ember, margittai Neumann János ez a személy. Több mint fél évszázada, 1945. június 30-án kelt a híres írása a modern nagysebességű elektronikus számítógép kifejlesztése terén folyó munkálatokról. Haláláig a technológiát és biológiát átfogó új szimbiózis kérdésköre foglalkoztatta, posztumusz könyvének tárgya is ez. Neumann azonban már az 1945. nov. 8-i nagysebességű programozható számítógép kifejlesztését kezdeményező memorandumában a számítógép építésén messze túlmutató programot fogalmazott meg: „A gép tervezésével és építésével párhuzamosan további vizsgálatokat kell majd folytatni. A munka oroszlánrészét akkor kell majd elvégezni, ha a gép már elkészült és használható lesz. Ekkor magát a gépet kell majd kísérleti eszközként fölhasználni.” 87
