Greguss Ferenc: Élhetetlen feltalálók, halhatatlan találmányok. 3. kiadás (Budapest, 1997)

Nyitány gőzgépekre - Teáskanna a vízen

Pedig nagy szükség lett volna már eb­ben az időben is egy vitorlák nélkül mozgó hajóra, legalábbis háborús célokból. Hiszen az Újvilágban éppen Claude Jouffroy kísér­leteinek idején írták alá az alapító honatyák a Függetlenségi Nyilatkozatot, amely sze­rint a tizenhárom amerikai gyarmat végleg elszakadt az anyaországtól, Angliától. Az amerikaiak számára Franciaország vált a természetes szövetségessé, és Benjamin Franklin, az “elektromos doktor” ezúttal diplomáciai küldetésben 1776. december 6- án lépett francia földre, hogy szerződéssel kösse szorosabbra a politikai szövetséget. De még két évet kellett várnia, amíg XVI. Lajos hajlandó volt fogadni az amerikai gyarmatok követeként. Jouffroy márki közben kitartóan kísérle­tezett, és második gőzhajóját már egy újonnan alakított részvénytársaság pénz­ügyi támogatásával Lyonban építette meg. A 182 tonnás Pyroscaphe szokatlanul kar­csú volt: 41,5 méter hosszú és mindössze 4,5 méter széles. Kétoldalt lapátkerekek hajtották, de a tervezőnek a gőzgép meg­szerkesztésével volt a legtöbb baja. Bár Watt különálló kondenzátoros gőz­gépének híre 1779-ben eljutott Franciaor­szágba, valójában Jouffroy is “nyitott” gőz­gépet épített, mert ennek működési alapel­ve sokkal közismertebb volt. A francia fel­találó azonban úgy szabadult meg a himbá­tól, hogy merészen lefektette a gőzgép hen­gerét. S ez nem is volt akármilyen apró da­rab, mert benne 64 cm átmérőjű dugattyú mozgott ide-oda 193 cm lökethosszal. Csak az volt a kérdés, hogyan lehet az egyenes vonalú mozgást forgó mozgássá átalakítani. Jonathan Hullstól kezdve Cugnot-n át d'Auxironig mindenki számára ez volt a nagy probléma. Jouffroy végül hasonló megoldást választott, mint d'Auxiron: a la­pátkerekek tengelyét a hajó közepén egy ide-oda mozgó “racsnis” keret forgatta. Älyoni polgároknak 1783. július 15-én így azután olyan élményben volt ré­szük, amelyet még unokáiknak is büszkén meséltek. A karcsú Pyroscaphe dohogva megindult a Saőne-on fölfelé. A parton oda­­sereglett tömeg és az összehívott tudós bi­zottság izgatottan figyelte az árral szemben könnyedén haladó hajót, amint három mé­ter átmérőjű lapátkerekeivel a vizet kavar­va, méltóságteljesen távolodik. A hajó mintegy tizenöt perces utat tett meg, és amikor Barbe szigetéhez ért, a hagyomány szerint a boldog Jouffroy ujjongva hajította pisztolyát a vízbe. A történelemben először most kelt útra gőzhajó, hogy meghódítsa a folyókat és a tengereket. Jouffroy azonnal beadványban fordult a francia kormányhoz, és további támogatást kért kísérleteihez. A tervek végül jellemző módon ahhoz a szaktanácsadóhoz kerültek, aki néhány évvel korábban sikertelenül kí­sérletezett egy saját tervezésű gőzhajóval. Bár Jacques Perier úr annak idején kudar-Ilyen lehetett Jouffroy hajójának lapátkere­kes gőzgépe, bár a korabeli rajzok és leírások , alapján nemcsak ez a változat képzelhető el. Ha a francia feltaláló valóban ezekkel a ke­rékkoszorúkkal érte el, hogy a lapátok min­dig függőlegesen merüljenek a vízbe, ötlete kiérdemelheti csodálatunkat 94

Next

/
Oldalképek
Tartalom