Greguss Ferenc: Élhetetlen feltalálók, halhatatlan találmányok. 3. kiadás (Budapest, 1997)
Nyitány gőzgépekre - Kerekek karimával
bér újfajta gőzgép készítésén fáradozik, és egy Arkwright nevű borbély üzembe helyezte első fonodáját, minden bizonnyal néhány csipkelődő megjegyzés után szalonképesebb beszédtémára térnek át. Pedig lett volna okuk csodálkozásra Párizsban is. *1! júliusában próbára készen állt I £ i la nagy’ Cugnot, a megszállott tüzértiszt második gőzkocsija. A hadsereg szakértői csodálattal állták körül. Kissé otromba masina volt, hiszen négy-öt tonna teher szállítására tervezte Cugnot. De a hadügyminisztérium már megvont minden pénzügyi támogatást. Még arra sem volt hajlandó, hogy biztosítsa két munkás kétnapi bérét és a kazánok fűtéséhez szükséges famennyiséget a próbák idejére. így hát a gőzkocsi ott is maradt, ahol megépült: az Arzenálban porosodott harminc évig, amíg oda nem szállították, ahol ma is áll, a párizsi Tudomány- és Technikatörténei Múzeumba. A gőzkocsi elölnézeti metszete. Fent középen a forgó gőzcsap éppen abban az állásban van, amikor a nagynyomású gőz lefelé kezdi nyomni a bal oldali dugattyút az alulról nyitott hengerben, miközben a jobb oldali dugattyút egy emelőáttétel tolja fölfelé, és a fáradt gőz a hengertérből a szabadba távozik A monstrum embermagasságú kerekei elképesztőek a suhanó gépkocsikhoz szokott ember számára. A párizsi Tudomány- és Technikatörténeti Múzeumban őrzött jármű valódi kuriózum. Jól lehet rajta látni, milyen ötletesen oldott meg Cugnot számos műszaki problémát. A szerkezet orrkereke fölött például két munkahenger van, a gőz tehát fölváltva nyomta le a dugattyút hol az egyikben, hol a másikban. Az “ikerötlettel” folyamatos tolóerő alakult ki, ezt azután egy kilincsműves szerkezet alakította át forgó mozgássá. Egyébként ennek volt köszönhető, hogy a fogazott első kerék révén 15-20 fokos lejtőn is képes volt fölkapaszkodni a gőzkocsi. Remek történet, hogy a nagy> Cugnot-t a párizsi Meudon parkban próbálták ki, és az ormótlan szerkezet a sétáló krinolinos hölgyek legnagyobb megdöbbenésére nekiment egy téglafalnak. A kazánon mindenesetre nyoma sincs jelentősebb horpadásnak, és az is tény, hogy Napóleon érdeklődését sem keltette föl később az Arzenálban rozsdásodó alkotmány. Mégis Cugnot hadnagy elévülhetetlen érdeme, hogy először próbált meg jármüvet hajtani a gőz erejével, és ha tovább támogatják terveit, talán tökéletesebb gépet készít, bár kétségtelenül az is koraszülött találmány lett volna, jr^ sikertelen közjáték után maradtak hát a i-kroskadozó társzekerek és az agyonhajszolt lovak. Az “egysávos” utakon ráadásul alig lehetett előrevergődni, így az okos skótok oldották meg először a problémát: 1772-ben bevezették a bal oldali közlekedést. Aki ezentúl egy szembejövő kocsit látott, mindig balra húzódott, hogy a két jármű elférjen valahogy egymás mellett. Aki nem az út bal oldalán hajtott, 20 schilling büntetést fizetett. A kontinensen később a jobb oldali közlekedés vált uralkodóvá, 84
