Greguss Ferenc: Élhetetlen feltalálók, halhatatlan találmányok. 3. kiadás (Budapest, 1997)
Eladó illúziók - Nikkelodeon és társai
kességeket is azonnal filmre vették! Ennek a "híradó"-jellegnek hihetetlen lélektani hatása volt, a rácsodálkozás öröme ugyanis megsokszorozta a vásznon a valóság varázsát. S hogy felvétel és vetítés mennyire könynyen megvalósítható ugyanazzal a kamerával, ezt Auguste Lumiére ötletesen és az élmény frissességével bizonyította a kongresszus tagjainak a hivatalos lap tanúsága szerint: "1895. június 11., délelőtt... kirándulás Neuville-sur-Saőne-ba. A kikötés, előkészületek az ebédhez. Ezeket rögzítette a kinematográffal A. Lumiére úr, aki e jeleneteket másnap este bemutatja nekünk... 1895. június 12. ... A Lumiére testvérek fejezték be az estét, bemutatva a kinematográffal készített felvételeket. Ezek közül az egyik az egyesület tagjainak előző napi partraszállását mutatta be Neuville-ben, a másik felvételsorozat egy társalgást örökített meg Janssen úr, az egyesület elnöke (emlékezzünk csak a csillagászati "revolver"-re!) és Lagrange úr, a neuville-i járás főtanácsosa között..." fr^dison kinetoszkópja közben mind IL^messzebbre jutott az európai kontinensen. Ezen a nyáron érkezett például Bécsbe, és amíg az Osztrák-Magyar Monarchia fővárosának lakói a közkedvelt szórakozóhelyen, a Práterben ismerkedtek a mozgó képekkel, odaát Amerikában, a "fekete" filmstúdióban rendületlenül készültek az újabb filmek. 1895. augusztus 28-án vették fel például azt a kis jelenetet, amelyben a Kinetoscope Company titkára és pénztárnoka, Thomas úr játszotta el Mária skót királynő életének utolsó drámai mozzanatát, amint hóhérbárd alá hajtja fejét a Towerben. A kritikus pillanatban persze megállították a filmfelvevőt, Thomas úr feltápászkodott, így a filmen már csak egy bá■ ■ • » M bu feje hullott le a hóhér bárdja alatt. Thomas urat tehát nem fejezték le, de Edison kinetoszkópja valójában ekkor már halott volt. És nemcsak a Lumiére testvérek találmánya jelentette számára a végzetet. Hosszas kísérletezés után ekkor készítette el végre Washingtonban egy ügyes amerikai ingatlanügynök azt a szerkezetet, < amellyel már könnyedén lehetett kivetíteni a kinetoszkópfilmeket. Thomas Armat ugyanazon a napon adta be szabadalmát a fantoszkópra, amikor "Mária királynő" tragikus véget ért a Black Maria napfényes termében. Armat készülékében olyan megoldás jelent meg, amelyre tulajdonképpen Edisonnak kellett volna rájönnie. Az amatőr technikus szeme előtt az a cél lebegett, hogy a film szaggatott továbbítására olyan szerkezetet kell találnia, amely a lehető legkisebb igénybevételt jelenti a könnyen szakadó celluloidszalag számára. A két filmorsót egymás fölött helyezte el, és a filmszalagot két fogazott dobbal vezette át a képkapun, fölülről lefelé. De itt jött az új megoldás! A felső dob után egy kis hurkot hajlított a filmből, ami- > kor befűzte a gépbe a szalagot, az alsó fogazott dobhoz pedig olyan gépelemet szerelt, amely folyamatosan forgott, de a filmet csak megfelelő időközönként rántotta egy kockával lejjebb a vezető dob segítségével. Ez a gépelem volt a híressé vált máltai kereszt, amely ma is elengedhetetlen része minden filmvetítőnek. Bár ez a "kereszt" akkor még tizenöt ágú volt, benne rejlett a szaggatott filmvetítés legfontosabb alapötlete. Maga a gép elég rozoga szerkezetnek bizonyult, és az volt benne a legmulatságosabb, hogy csak 20 kocka/mp sebességgel tudta továbbítani a kinetoszkópszalagokat, ezért a kivetített 572
