Greguss Ferenc: Élhetetlen feltalálók, halhatatlan találmányok. 3. kiadás (Budapest, 1997)

Eladó illúziók - Nikkelodeon és társai

j Kétféle “redőnyzárat” használt Muybridge. A gumirugókkal feszített deszkalapokat az egyiken forgódobos rugó, a másikon “behú­zó” elektromágnes indította egy rögzítő csap­szeg kioldásával. (A képen a szabadalmi mo­dellek) csak egy ló ügetését akarták rögzíteni, ak­kor viszont marmagasságban kifeszített zsi­nórok során szakította el az állat, és ezzel hozta működésbe mechanikusan a kamerá­kat. A helyi lapok áradozva írták, hogy ezekben a bonyolult kísérletekben az a leg­csodálatosabb, ami eddig elképzelhetetlen volt: "egy ló lefényképezi önmagát". 1878. júliusában a Stanford-Muybridge­­kísérletek híre már a "keleti partra" is elju- | tott, és a minden újdonságra figyelő Scientific American így adott hírt a szenzá­cióról: "Egymástól egylábnyi távolságra ál­ló kamerák sorának segítségével, melyeket '■ elektromossággal működtetett, egy kalifor­­nai fényképész, Mr. E. Muybridge sikerrel t rögzítette negatívokra egy ügető ló mozdu­latait, miközben az egy teljes lépésszakaszt megtett... A fényképek azt mutatják, hogy valamennyi láb egy lépésszakaszon belül kétszer van teljesen a levegőben, az eddig elfogadott tekintélyes nézetekkel ellentét­ben." A hír olyan visszahangot keltett, hogy levelek özöne árasztotta el a szerkesztősé­get. így 1878. október 19-i számában a Scientific American már első oldalán közöl­te Muybridge fényképeinek pontos rajzmá­solatait (fényképeket akkor még nem tudtak közölni) ezzel a címmel: Tudományosan i meghatározták egy ló mozgását. A lelkes beszámoló pedig így kezdődött: "Nem sok- i kai ezelőtt a Scientific American hírt adott röviden arról, hogy Mr. Muybridge San í Franciscóból egy automata elektrofo­­tografikus készüléket szerkesztett, melynek segítségével sikeresen rögzítette a lovak vi­selkedését mozgás közben. Mr. Muybridge szíveskedett rendelkezésünkre bocsátani pillanatfényképeinek sorozatait, melyek tö­kéletes pontossággal mutatják lovak moz­dulatait járás, ügetés és vágta közben. Ezek közül választottunk ki két sorozatot, az első az »Abe Edgington« ló mozgását mutatja, miközben 15 perces járással (6,4 km/ó se­bességgel) sétál, a második ugyanezt a lo­vat mutatja, amint (mérföldenként) 2 perc 24 mp-cel (40,2 km/ó sebességgel) vágtá­zik... Első pillantásra számos testtartásról azt fogja mondani egy művész, hogy egy ál -552

Next

/
Oldalképek
Tartalom