Greguss Ferenc: Élhetetlen feltalálók, halhatatlan találmányok. 3. kiadás (Budapest, 1997)
Eladó illúziók - Nikkelodeon és társai
A sorozatfelvételeket később egyetlen lemezre másolva árusította Muybridge. Az 1878. június 19-i fényképsor egy szakasza a Sallie Gardner nevű lóról, amely mérföldenként 1 p 40 mp (kb. 58 km/ó) sebességgel vágtatott a kamerák előtt talán nincs bennük »mozgás«, ám kevéske tanulmányozás után a hagyományos elképzelés átadja helyét az igazságnak... Mr. Muybridge zseniális és sikeres erőfeszítései az állati mozgások múlékony változásainak megragadására és rögzítésére így nemcsak jelentős többlettel járulnak hozzá eddigi tudásunkhoz, hanem gyökeres változást kell előidézniük a lovak mozgásának művészi ábrázolásában is." Muybridge fényképeinek másolatai sorra jelentek meg a lapokban, és szinte az egész világot bejárták, mindenütt megdöbbenést, lelkesedést vagy éppen felháborodást keltve. Amit eddig nem látott az emberi szem, most elárulta az "időszeletelő" kamera. Voltak festők, akik dühödten dobták el ecsetjüket, mert a valóságot túlságosan kiábrándítónak találták. A fotók könyörtelenül megmutatták, hogy a művészek teljesen téves mozdulatokat kölcsönöztek a híres lovaknak. Az amerikai fotós viszont mámorosán vetette bele magát a mozgások világába. Sorra fényképezte most már kecskék, disznók és más állatok járását, 1879. március 4- én pedig két amerikai szabadalmat is szerzett mozdulatelemző eljárására. Módszer és berendezés mozgó tárgyak fényképezésére címmel. S ha már ennyi ragyogó mozgássor fényképe volt a kezében, hozzálátott, hogy ezekből ismét mozgást varázsoljon elő. Elsősorban arra gondolt, hogy ilyen módon előadásait fogja majd illusztrálni, ezért elővette a hagyományos képvetítőt, a laterna magicát, és ezt házasította össze a régi gyermekjátékkal, a réseit forgó koronggal. Átlátszó diapozitívjait egy üvegkorongra erősítette körben, a fényforrás és a korong közé viszont egy réseit sötét korongot helyezett, amely a képváltozások idejére letakarta a vetítőablakot. A zoogyroscope, ahogy kezdetben Muybridge nevezte, 12 mozdulatelemet olvasztott össze egyetlen mozgássorá egy fehér képernyőn. A világ első fényképes mozgásvetítő készülékét 1880. március 4-én mutatta be óriási sikerrel Eadweard Muybridge a San Franciscói-i Művészeti Szövetség kiállítási termében... A hatás annyira élethű volt, hogy a Call nevű lap riportere elragadtatottan írta: "Nem hiányzott más, csak a lópaták dobogása a gyepen és az orrlikakból időnként felszálló párafelhő, hogy a nézők azt higgyék, valódi hús-vér paripát látnak." ülönös módon három hónappal később a francia Emile Reynaud is előállt a t 553
