Greguss Ferenc: Élhetetlen feltalálók, halhatatlan találmányok. 3. kiadás (Budapest, 1997)

Eladó illúziók - Mindenki kamerája

pöttömnyi bogár fémesen tündöklő kitin­páncélja. Gyönyörű képek voltak, csak bo­nyolult volt az elkészítésük, de lehet, hogy napjainkban újból sikert aratnának. 1893-ban a celluloidos tekercsfilm már olyan népszerű volt, hogy az amerikai Weekly Times and Echo című lapban ez a kis írás keltett feltűnést: “Úgy hírlik, né­hány illemtudó fiatalember védszövetséget szervez azzal a céllal, hogy elpáholja azo­kat a fotókamerás fickókat, akik a tenger­parti fürdőhelyeken pillanatfelvételeket ké­szítenek hölgyekről, amint a mélyből elő­bukkannak siralmas öltözékükben, mely különösen a brit női fürdőzőkre jellemző.” Kodak, Kodak mindenütt! 1897-ben az Északi-sark átrepülésére induló Andrée-expedíció óriási léggömbjén is ott volt egy Kodak-kamera. Bár a bátor vállal­kozók sohasem tértek vissza, éppen ennek a Kodak gépnek volt köszönhető, hogy har­minchárom évvel később megtalálták az expedíció végnapjainak történetét az épség- j ben maradt celluloidtekercsen. 1897 no­vemberében pedig Londonban már megren­dezték az első amatőr Kodak-kiállítást is. A fényképezés a tömegek művészetévé vált, amint erre Daily Telegraph tudósítója is rámutatott: "Néhány versenykép valósá- , gos drágakő..., de ami megragadó, az a ma­gas átlagszínvonal, ami azt jelenti, hogy a kézi kamerás fényképezés nem játékszer többé, és sokkal nagyobb hatást gyakorol a szépség felismerésében a szemre, mint ahogy ezt azok, akik sohasem követték fej­lődését, valaha is gondolták volna. S ami­kor 1900 februárjában forgalomba került a gyerekek számára tervezett új Kodak kame­ra, a Brownie, ekkor az Eastman cég már büszkén hirdethette valóra vált jelszavát, hogy "gyerekjáték a fényképezés". 546

Next

/
Oldalképek
Tartalom