Greguss Ferenc: Élhetetlen feltalálók, halhatatlan találmányok. 3. kiadás (Budapest, 1997)
Eladó illúziók - Mindenki kamerája
nyű lámpa prizmával felbontott sugárnyalábját falra vetítette, ilyen módon megkapta a jellegzetes színképet, a szivárvány egymás mellett sorakozó színárnyalatait. Ezután kitakarta a képből a narancssárga színű sávot, a többi sugarat pedig egy másik prizmával ismét összegyűjtötte. És milyen színt kapott? Kéket! Pusztán azért, mert a fehér sugárból “kivonta” a narancssárgát. Ebben persze az is közrejátszik, hogy az emberi szem nem tud különbséget tenni a “tiszta” kék és a színekből “kevert” kék között, ahogyan más színek esetében sem. A professzornak ez később nagyon jól jött, de most annyit mindenesetre megállapított, hogy ilyen alapon minden színnek megvan a maga “kiegészítő” színe, amelylyel együtt éppen fehéret ad. Ám ezzel nem sokra ment. Folyton az járt a fejében, hogy ő nem “világító” színes fényképet akar kapni, mint Maxwell, hanem közönséges papírképet, amelyen különféle festékek keverednek egymással akárcsak egy festőművész palettáján. s itt találta szembe magát az első rej- IC^téllyel. Nem kell hozzá professzornak lenni - minden iskolás gyerek tudja -, hogy ha valaki kék és sárga festéket kever össze, akkor gyönyörű zöldet kap. De vajon miért? Du Hauron alaposan vallatóra fogott egy szénvegyületből nyert sárga festéket, és ekkor furcsa dolgok derültek ki. A sárga festék a nappali világosság fehér fényéből elnyeli az ibolya- és a kék színt, viszont visszaveri a zöldet, a sárgát és a vöröset. Ez a három utóbbi szín tehát együtt adja a festék jellegzetes sárgás színét. Ugyanígy elemezte optikailag egy kék festék szemcséit is. Ekkor meg azt kapta, hogy ez az anyag elnyeli a vörös és a sárga színt, de visszaveri az ibolyát, a kéket és a zöldet, amelyek együtt jellegzetes világos---- -------------SÁRGA KÉK B'SOA 11 ■ -----------A festékek keverése bonyolult optikai játékon alapul. Egy festékfolt például azért látszik sárgának, mert a napfényből (a színkorong jelzéseinek megfelelően) bizonyos sugarakat elnyel (vonalkázott terület), másokat visszaver (üres terület). Sárga és kék festék összekeveréséből azért lesz zöld, mert növekszik az elnyelési “terület”. Ha ehhez bíborszínű festéket adnak, a keverék a szivárvány összes színeit elnyeli kék színként érzékelhetők. A professzor most már megértette a rejtélyt. Amikor a kétféle festéket egymásra keni egy ecsettel, akkor az a különös optikai játék következik be, hogy a kék festék elnyeli a sárga által visszavert sárga és vörös színt, így csak a zöld sugár jelenik meg látható módon. Fordítva is ez játszódik le: a sárga festék könyörtelenül elnyeli a kék festék által visszavert ibolya- és kék színt, így csak a zöld sugár jelenik meg zavartalanul. Hát ezért lesz “kétszeresen” is zöld a kétféle festék együttes színhatása. Innen már csak egy lépés választotta el du Hauront attól, hogy rájöjjön: ha bíbor festéket kever az előző két festékhez, éppen feketét kap! A bíbor festék ugyanis mohón elnyeli a sárga és a zöld sugarakat, ezért a három festékből már egyetlen fénysugár sem tud visszaverődni.
