Greguss Ferenc: Élhetetlen feltalálók, halhatatlan találmányok. 3. kiadás (Budapest, 1997)

Eladó illúziók - Mindenki kamerája

nyű lámpa prizmával felbontott sugárnya­lábját falra vetítette, ilyen módon megkapta a jellegzetes színképet, a szivárvány egy­más mellett sorakozó színárnyalatait. Ezu­tán kitakarta a képből a narancssárga színű sávot, a többi sugarat pedig egy másik priz­mával ismét összegyűjtötte. És milyen színt kapott? Kéket! Pusztán azért, mert a fehér sugárból “kivonta” a narancssárgát. Ebben persze az is közrejátszik, hogy az emberi szem nem tud különbséget tenni a “tiszta” kék és a színekből “kevert” kék között, aho­gyan más színek esetében sem. A professzornak ez később nagyon jól jött, de most annyit mindenesetre megálla­pított, hogy ilyen alapon minden színnek megvan a maga “kiegészítő” színe, amely­­lyel együtt éppen fehéret ad. Ám ezzel nem sokra ment. Folyton az járt a fejében, hogy ő nem “világító” színes fényképet akar kap­ni, mint Maxwell, hanem közönséges papír­képet, amelyen különféle festékek kevered­nek egymással akárcsak egy festőművész palettáján. s itt találta szembe magát az első rej- IC^téllyel. Nem kell hozzá professzornak lenni - minden iskolás gyerek tudja -, hogy ha valaki kék és sárga festéket kever össze, akkor gyönyörű zöldet kap. De vajon mi­ért? Du Hauron alaposan vallatóra fogott egy szénvegyületből nyert sárga festéket, és ekkor furcsa dolgok derültek ki. A sárga festék a nappali világosság fehér fényéből elnyeli az ibolya- és a kék színt, viszont visszaveri a zöldet, a sárgát és a vöröset. Ez a három utóbbi szín tehát együtt adja a fes­ték jellegzetes sárgás színét. Ugyanígy elemezte optikailag egy kék festék szemcséit is. Ekkor meg azt kapta, hogy ez az anyag elnyeli a vörös és a sárga színt, de visszaveri az ibolyát, a kéket és a zöldet, amelyek együtt jellegzetes világos­---- -------------­SÁRGA KÉK B'SOA 11 ■ -----------­A festékek keverése bonyolult optikai játé­kon alapul. Egy festékfolt például azért lát­szik sárgának, mert a napfényből (a színko­rong jelzéseinek megfelelően) bizonyos suga­rakat elnyel (vonalkázott terület), másokat visszaver (üres terület). Sárga és kék festék összekeveréséből azért lesz zöld, mert növek­szik az elnyelési “terület”. Ha ehhez bíborszí­nű festéket adnak, a keverék a szivárvány összes színeit elnyeli kék színként érzékelhetők. A professzor most már megértette a rejtélyt. Amikor a kétféle festéket egymásra keni egy ecsettel, akkor az a különös optikai játék következik be, hogy a kék festék elnyeli a sárga által visszavert sárga és vörös színt, így csak a zöld sugár jelenik meg látható módon. For­dítva is ez játszódik le: a sárga festék kö­nyörtelenül elnyeli a kék festék által vissza­vert ibolya- és kék színt, így csak a zöld su­gár jelenik meg zavartalanul. Hát ezért lesz “kétszeresen” is zöld a kétféle festék együt­tes színhatása. Innen már csak egy lépés választotta el du Hauront attól, hogy rájöjjön: ha bíbor fes­téket kever az előző két festékhez, éppen feketét kap! A bíbor festék ugyanis mohón elnyeli a sárga és a zöld sugarakat, ezért a három festékből már egyetlen fénysugár sem tud visszaverődni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom