Greguss Ferenc: Élhetetlen feltalálók, halhatatlan találmányok. 3. kiadás (Budapest, 1997)

Gyorsuló ritmusban - Szivarok és szárnyak

Visszatérése után diadalmasan vontatták a hangárba az 52 méter hosszú La France lég­hajót Chalais-Meudon katonai gyakorlóterén, hiszen ez volt az elsó' olyan légi jármű, amely 6,2 kW teljesítményű villanymotoros légcsa­varjával valóban kormányozhatónak bizo­nyult vállalkozás. Henri Farman, a huszadik szá­zad kezdetének egyik neves aviatikusa egy­szer azt mondta: “Jó motorral még a csür­­kapu is tud repülni.” De nem tette hozzá, hogy le is zuhan, mert kormányozhatatlan. Mozsajszkij gépe tehát nem repülhetett vol­na tartósan, a gyenge motorok képtelenek voltak fölemelni még a földről is, legföl­jebb kisebb, 20-30 méteres szökkenéseket érhetett el a pilóta. 1883 tavaszán a gép az­tán alaposan megsérült, mert az indító lejtő palánkjának ütközött, így' a kísérletek abba­maradtak. Ez persze nem csökkenti Mozsajszkij érdemét, hogy ő volt az első bátor vállalkozó, aki megpróbálta a gyakor­latba is átültetni korának elképzeléseit a motoros repülő szerkezetekről. De ő sem találhatta fel egyedül a repülőgépet. Ehhez kísérletezők és feltalálók sorára volt szük­ség. Jobb motorért kiáltottak a kormányozha­tó léghajók konok hívei is. A repülő szi­varok története így voltaképpen a motorok története is. Ekkor már szinte a levegőben lógott a villamos energia alkalmazásának lehetősége. A világon elsőként Gaston Tissandier-nak és fivérének a léghajója szállt fel Párizsban 1883. október 8-án vil­lanymotoros hajtással. Messzire persze nem jutottak ezen a téren, mert még szél­csendes időben is csak óránként kilenc ki­lométeres sebességre volt képes a léghajó. De mit is lehetett várni egy olyan villany­­motortól, amely egy mai villanyvasaló tel­jesítményével forgatta a légcsavart? Sokkal nagyobb szenzáció volt a követ­kező évben két francia tiszt, Charles Renard és Arthur Krebs léghajója. A La France 1884. augusztus 9-én délután 4 óra­kor emelkedett fel méltóságteljesen a Párizs környéki Chalais-Meudon katonai gyakor­lóteréről. Amint a fák fölé emelkedtek, Renard ezredes bekapcsolta a villanymo­tort, amely az elemekkel együtt összesen 95 kg tömegű terhet jelentett a léghajón. Amint forogni kezdett a hét méter átmérőjű lég­csavar, a repülő szivar dél felé szállt, aztán az elfordított kormánysíkok hatására szé­pen nyugatnak kanyarodott Versaille irá­nyába. Nemsokára elegánsan leírt egy 150 méter sugarú kört, így végül 300 méter ma­gasságban érkezett vissza Chalais fölé, és a gázszelep kinyitása után könnyedén a föld­re ereszkedett a nézők tapsa közepette. Hu­szonhárom perc alatt mindössze nyolc kilo­métert repült, mégis jelentős volt az ered­mény. Renard és Krebs kormányozható lég­hajója a világon először sikeresen visszatért eredeti kiindulási pontjára. D,e a villanymotor nyomában már ott to­pogtak a belsőégésű motorok. Amikor Gottlieb Daimler elkészült Stuttgart külvá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom