Greguss Ferenc: Élhetetlen feltalálók, halhatatlan találmányok. 3. kiadás (Budapest, 1997)

Gyorsuló ritmusban - Szivarok és szárnyak

Cayley siklórepülőjének terve a Mechanic 's Magazine-ben látott napvilágot először 15-i számában. A Brompton Hall-i tudós, aki konokul folytatta kísérleteit a levegőnél nehezebb szerkezeteknek azzal a fajtájával, amelyet úgy mondhatnánk, hogy a “lágy” repülést valósítja meg, ezúttal már egy em­berszállító siklógép tervével állt elő. George Cayley számításai azt mutatták, hogy egy 136 kg tömegű szerkezet, amelyet egy repülő rájára emlékeztető alakú, 46 m2 felületű szárny emel a magasba, könnyen elbírja egy ember súlyát. Ráadásul olyan botkormányt tervezett, amellyel a gép far­kának vízszintes és függőleges vezérsíkját tetszés szerint lehetett elfordítani. Az “őrült tervben” csak Cayley hitt, pedig hetven­­nyolcadik évét taposta. De a maga útját jár­ta, még ha elképzelései nem találtak is visszhangra, bár a siklórepülés irányzatá­nak későbbi hívei sokat tanultak Cayley munkásságából. Egy szerény cikk megjelenéséhez képest annál nagyobb szenzációja volt nyolc nap múlva Párizsnak. 1852. szeptember 23-án óriási tömeg nézte döbbenten, amikor egy hatalmas füstölgő szivar átvágott a város felett, óvatosan leírt egy hurkot, és a Versa­illes közelében fekvő Trappes irányában el­pöfögött. Henri Giffard, a huszonhét éves gépésztechnikus valóra váltotta két évvel korábbi álmát: elkészítette a világ első gőz­hajtású kormányozható léghajóját. Giffard számára nem is a szivar alakú ballontest megtervezése okozott gondot - ennél már jobbat is csináltak -, hanem a gőzgép. Addig kísérletezett, addig faragta le a motor súlyát, amíg végül olyan gépet kapott, amely 48 kg tömegével 2,2 kilowatt teljesítményt nyújtott egy óriási tolólég­csavar forgatásához. A francia feltaláló ilyen módon körülbelül 10 km/ó sebességet ért el, de sejtette, hogy léghajója csak szél­csendes időben kormányozható. Ahhoz, hogy egy ilyen jármű ne váljon az enyhébb szelek játékszerévé, legalább 30-35 km/ó sebességgel kell haladnia. Giffard minden­esetre megmutatta azt az irányt, amely fél évszázadnyi küszködést hozott azok számá­ra, akik a motorhajtással kormányozható léghajóban látták a repülés jövőjét. eorge Cayley már túlságosan öreg volt \JLahhoz, hogy az elméleti kísérletek után saját maga próbálja ki az angol lapban is­mertetett szerkezetét. Annyi bizonyos, hogy a tricikliszerű alvázon guruló masina elké­szült, és hamarosan sor került az izgalmas Az első gőzmotoros léghzyó a párizsi nagycir­kusz fölött emelkedett a levegőbe. Henri Giffard a ballontest alatt 12 méter mélyen függő gondolában kezelte azt az apró gőzgé­pet, amely a háromágú légcsavart forgatta 420

Next

/
Oldalképek
Tartalom