Greguss Ferenc: Élhetetlen feltalálók, halhatatlan találmányok. 3. kiadás (Budapest, 1997)
Gyorsuló ritmusban - Harc az Atlanti-óceánért
ták, hogy tengerésznek, nem pedig kovácsmesternek szegődtek a hajóra. A Great Eastern tehát megbukott: minden útja ráfizetés volt, és az új tulajdonosok a csőd elől menekülve alig várták, hogy túladjanak rajta legalább ócskavasáron. Eáadásul ebben az időben már a lapát.keréknek is lassan bealkonyult. 1862- ben a hajóépítők két hajtócsavart kezdtek alkalmazni a vízvonal alatt a kormánylapát két oldalán. Ezzel nemcsak megduplázták egy hajó tolóerejét, hanem lényegesen növelték manőverező képességét is. Az utolsó atlanti rekord, amelyet még lapátkerekes hajó állított fel, 1863 decemberében született, amikor a Cunard Társaság 115 méter hosszú, Scotia nevű hajója 26 km/ó átlagsebességgel kerekezett New Yorkból az írországi Dublin melletti Kingstownba, ezzel 8 nap 3 órára javította az átkelés rekordját. Ennél többet már nemigen lehetett várni ettől a hajótípustól, hiszen az esetlen lapátkerék alapjában véve nem más, mint merev evezőlapátok sora. Ha az Atlanti-óceánon gyakori jégtáblák darabjai közül valamelyik közéjük sodródott, úgy töredeztek sorra, mint a fésüfogak. Ezenkívül ott volt a I terhelés. Induláskor egy átlagos hajót kő- ; rülbelül 1500 tonna tömegű szén késztetett mély merülésre, tehát a lapátok is nagy hatásfokkal dolgoztak, de az út végén, amikor a szén elfogyott, már alig értek a vízbe. Ugyanakkor a szembejövő hullámok a lapátkerekeken átcsapva, erőszakosan fékez- 1 ték az egész hajót, az oldalhullámok hatására pedig valamelyik kerék rendszerint a levegőben kalimpált, a másik viszont túl , mélyre merült. Ide aztán bátor és tapasztalt kapitányra ! volt szükség, aki a hajón élt, minden ideg- j szálával a tengert figyelte, és azon igyekezett, hogy minél hamarabb biztonságos ki- ; kötőbe jusson hajójával. Ekkortájt az óceánjárók kapitányait még név szerint ismerte a közvélemény, s az utasok kényeskedve úgy válogattak közöttük a menetrendben, mint a piacon egy kosár almában. C. H. E. Judkins kapitány, a Cunard-járatok vén tengeri medvéje például nem örvendett nagy népszerűségnek, mert túlságosan mogorva 412 Tíz éven át 8213 ember és 368 teve dolgozott a Szuezi-csatoma építésén. Amikor az ünnepi megnyitón az elsó' hajóraj végigúszott a 162 km hosszú csatornán, ezzel a Great Eastern sorsa is megpecsételődött
