Greguss Ferenc: Élhetetlen feltalálók, halhatatlan találmányok. 3. kiadás (Budapest, 1997)

Nyitány gőzgépekre - Tájkép vasangyalokkal

Sivító gőz, dübörgő dugattyúk - mindez le­nyűgöző hatással volt azokra a vendégekre, akik a barnauli kohóműbe látogattak. A kez­detleges műszaki kivitelezés miatt azonban a Polzunov-gőzgép csupán fél évvel élte túl fel­találóját fajta gőzgépe iránt. Watt tehát azzal a javas­lattal tért haza, hogy jól tenné Roebuck, ha ezt a két tőkeerős vállalkozót is bevenné az üzletbe. Watt különben azért sem dolgozott tel­jes energiával az új gőzgép építésén, mert még mindig erősen foglalkoztatta a gondo­lat: hátha jobb lenne a dugattyútól is meg­szabadulni. A vízkerékhez hasonlóan vala­miféle forgólapátos gőzgépen tűnődött. Hi­szen ezzel a Newcomen-gép szaggatott mozgását is ki lehetne küszöbölni. Terveket készített, kísérletezgetett, így nem csoda, hogy 1768 végén Roebuck elvesztette türel­mét, és ezt írta neki: “Ön életének legtermé­kenyebb szakaszát hagyja közömbösen el­suhanni... Egy napot, egy pillanatot sem szabad elveszíteni. És nem szabad tűrnie, hogy gondolatait eltérítse bármi más tárgy----------------------< vagy még inkább ennek tökéletesítése, ha­nem csak egy megfelelő méret leggyorsabb és leghatásosabb kivitelezése legyen a cél az ön jelenlegi elképzeléseinek megfelelő­en.” Wattot persze nem lehetett eltéríteni, de a nyugtalan Roebucknak sikerült annyit el­érnie, hogy a feltaláló befejezte a 20-25 cm­­hengerátmérőjű építését. Ez a kísérleti be­rendezés már megmutatta, hogy a különálló kondenzátorral valóban kisebb a gőzveszte­ség, mint egy hagyományos Newcomen­­gépben. Elérkezett hát az ideje, hogy Watt szabadalmat kérjen találmányára. JL naptár 1769-et mutatott. Az angol bá- Ik nyákban ekkor már 120 Newcomen­­gőzgép működött, és volt közöttük olyan monstrum is, amelynek öntöttvas munka­hengerében 185 cm átmérőjű dugattyú járt zakatolva föl és alá. John Smeaton mérnök, az Eddystone vi­lágítótoronnyal elért sikerén felbuzdulva, ebben az évben alaposan megvizsgálta a Newcomen-gőzgép szerkezeti felépítését. Több szellemes részletmegoldással tette egyenletesebbé a működését, csak éppen nem vette észre, hogy a lényeggel van baj! A világ számára ugyanilyen észrevétlen volt, hogy a korzikai Ajaccio városában fel­sírt egy csecsemő, akit Bonaparte Napóle­onnak hívtak. De még egy londoni polgár is csak arról mesélt volna 1769 végén, hogy ennek az évnek két érdekes eseménye volt: Philip Astley nyugalmazott lovassági had­nagy bűvészeket, bohócokat és más mutat­ványosokat szerződtetve megalapította a világ első cirkuszát; másrészt nagy meg­döbbenést keltett, hogy a Szent György te­metőben különös módon helyezték örök nyugalomra Honoretta Pratt asszony holt­testét: nyitott sírban égették el, mert vég­rendelete szerint ezzel akart példát mutatni 30

Next

/
Oldalképek
Tartalom