Greguss Ferenc: Élhetetlen feltalálók, halhatatlan találmányok. 3. kiadás (Budapest, 1997)

Nyitány gőzgépekre - Tájkép vasangyalokkal

"Új módszer a gó'z és a tüzelőanyag mennyisé­gének csökkentésére a tüzes gépekben.” Watt ezzel a címmel nyújtotta be szabadalmi kérel mét III. György királynak, tehát tisztában volt azzal, hogy nem tekintheti magát a gőz­gép feltalálójának! A rajzot 1768-69 táján ké­szítette találmányáról, de végül nem ezt mel­lékelte beadványához a jövendő nemzedékek számára az egészsé­gesebb temetkezési szokások kialakítására. Pedig két évszázad távlatából nézve 1769 igazi szenzációja James Wattnak a 913. sorszámot viselő szabadalma volt. Minthogy a történészek ettől a fontos talál­mányi okirattól számítják az ipari forrada­lom kezdetét, érdemes elolvasni legalább a kezdő mondatát (Révbíró Tamás fordításá­ban): “Minekutána O Legfőbb Királyi Felsé­ge, Harmadik György szabadalomlevelé­ben, Nagy-Britannia Nagy Pecsétje alatt, uralkodásának kilencedik évében, január ötödik napján megadta a Glasgow városá­ban lakó, kereskedő foglalkozású James Wattnak, illetve képviselőinek, ügyintézői­nek és megbízottainak a kizárólagos jogot és haszonélvezetet egy bizonyos általa fel­talált, a gőzgépekben felhasznált gőz és tü­zelőanyag mennyiségének csökkenését elő­segítő gépezet gyártására és forgalmazására Őfelsége birodalmának Anglia néven neve­zett területén, a Walesi Tartományban, va­lamint Berwick-Upon-Tweed városában, továbbá Őfelsége külföldi gyarmatain és te­lepein tizennégy év időtartamára, egy felté­tellel, miszerint a fent nevezett James Watt saját kezével és pecsétjével hitelesített, részletes leírást nyújt be bejegyzésre fent nevezett találmányáról Őfelsége Kancellá­riai Törvényszékénél, a fent nevezett szaba­dalomlevél keltétől számított négy hónapon belül; és minekutána a fent nevezett James Watt a fenti kikötés értelmében be is nyúj­totta a bejegyzésre a fent nevezett talál­mány részletes leírását Őfelsége Kancellá­riai Törvényszékéhez, az Úr ezerhét­­százhatvankilencedik évében, április hu­­szonkilencedikén, amely leírás szavait és értelmét tekintve azonos az alábbiakkal...” Ezután következtek azok a szabadalmi pontok, amelyekben Watt sorra kifejtette el­gondolását, és amelyeknek megvalósításán most már a gyakorlatban fáradozott. Nem sok sikerrel. Pedig egy finom és részletes mérnöki terv alapján ekkor egy 45 cm-es hengerátmérőjű gőzgép építé­sét kezdték meg Kinneilben. Ennek már ugyanolyan automatikával kellett működ­nie, mint Newcomen gépének. De nem ez volt a szerkezet legkényesebb része. Ha­nem a henger! A híres Carron-vasműben többször is elkészítették az öntvényt, de az­tán mindig félrefurták benne a lyukat. Watt vágyakozva gondolt arra, hogy odalent dé­len, abban a távoli sohói gyárban, Birming­hamtől kétmérföldnyire mennyivel ügye­sebb és pontosabb munkát végeznének. 31

Next

/
Oldalképek
Tartalom