Karlai K. Károly: A címerekről. A címer története, fejlődése. A címertan mai szemmel (Amsterdam, 1985)

Első könyv - II. rész. Címertani (heraldikai) ismeretek

Az aranysarkantyús vitézek, a lovagokhoz va­ló tartozás jelzése, a lovaggá ütés körülménye, vala­mint a koronázás történelmi jelentősége arra az el­gondolásra késztet, hogy ez esetben a „emlékjel­vény" több és nagyobb jelentőségű, mint egy ér­demrend. Az a tény, hogy az emlékjelvényt a legmaga­sabb rendjelekhez hasonlóan nyakban viselték, mégpedig a Szent István Rend szalagján - bár nem találtam erre vonatkozóan utalást — feltételezhető­vé teszi, hogy az emlékérem címertartozékként a címerhez csatolható. Ez a körülmény indokolja, hogy bár nem ki­fejezetten nem rendjelről van szó, mégis megem­lítjük. Az Aranysarkantyús vitézek jelvénye. A fe­hér apostoli kereszt mögött zöld színű stili­zált sárkány. Valószínű utalás a Sárkány Rendre. * * # Ismertetésünk tárgya, kiindulási pontja, a rendjel szerepe a heraldikában volt. Ennek megfelelően végezetül tekintsük át a rendjel alkalmazásának módjait és lehetőségeit,mint cí­mertartozék és díszítőelem. A Szent Hubertus Bajor lovagrend rendjelé­nek helyes feltüntetése címerdiszként Jablo­­nowski lengyel herceg címerén. A rendjelekkel kapcsolatban a szabály az, hogy megfelelő formában cimerdiszként a címerhez csatolható. A legtöbb Rend elő­írja, szabályozza az alkalmazás módját. Klasszikus példaként bemutatjuk a Szent Hubertus Lovagrend rendjelének alkal­mazását egy hercegi címer díszeként. A Szent Hubertus lovagrendet V. Ger­hard bergi és jülichi herceg alapította 1444- ben. A rendet 1708-ben újraszervezték. Tag­jai bajor, északnémet, balti és lengyel feje­delmi és hercegi családok tagjai voltak. (A Szent Hubertus Rend 1794-ben meg­jelent kalendáriumából.) A legtöbb rendjel, ha címerben szerepel, láncra függesztve a cí­merrajzba beolvad, vagy a lánc a címert ko­szorúként körülveszi, de maga a rendjel min­dig a címer alá középre kerül, hacsak több rendjel nem szerepel. Ez utóbbi esetben rangsor szerint kell feltüntetni. A rangsor megint csak vitákra ad okot, mert minden állam a maga rendjelét tartja rangosabbnak. Ezért a kutatóknak ajánlatos ez eseben is az illető ország előírásai figye­lembe venni. 151

Next

/
Oldalképek
Tartalom