Karlai K. Károly: A címerekről. A címer története, fejlődése. A címertan mai szemmel (Amsterdam, 1985)

Első könyv - II. rész. Címertani (heraldikai) ismeretek

Az ausztriai császár címerében, mely egyben államcímerként is használatos volt 1815-íg, illetőleg 1836-ig, a rendjelek sorrendje a következő volt. Aranygyapjas Rend, Katonai Mária Terézia Rend, Szent István Rend és ezek után a Német (Teuton) Lovagrend nagymesterének jelvénye. 1878-ban újból szabályozták a sorrendet. Az Aranygyapjas Rendet a Katonai Mária Terézia Rend követte, majd sorrendben a Szent István Rend, a Lipót Rend, a Vaskorona Rend, a Ferenc József Rend következett. A közös Osztrák-Magyar közép címerben a két ország címere között összekötőként a Habsburg-ház címere szerepel a rendjelekkel.

Több rendjel rangsorban egy címerben. Kivágás H.G. Stöhl Ausztria-Magyarország közös kozépcimerének tervezetéből. (Pajzstartók és jelmondat nélkül.)

A történelmi címer vagy családkutatónak nem egy esetben csak egy régi képmás, festmény áll rendelkezésére, amelyen esetleg az ábrázolt személy — mint az szokásban volt — rendjellel van feltüntetve. A rendjel sok esetben nyomra vezet, mert a Rendi feljegyzések túlnyomórészt “fénnmaradtak. Ezért kiegészítésül a rendjelek viselésének módozatait is megemlítjük. . .

A rentSJélek a Rend tagság jelölésén túlmenően arra is szolgáltak, hogy a kitüntetett személyt illetőleg ruházatát díszítsék. E célnak és a rendjel fokozatának megfelelően a rendjelek különbözőképpen horhatók. Leggyakoribb formák: nyakban szalagon vagy láncon, dísz- vagy egyenruhán a bal mellen, vállon átvetett és mellen keresztezett szélesebb szalag, úgynevezett Rendszalag végén.

152