Karlai K. Károly: A címerekről. A címer története, fejlődése. A címertan mai szemmel (Amsterdam, 1985)

Második könyv - II. rész. Függelék, beszélgetés az olvasóval

Azt sem lehet kizártnak tartani, hogy a kétfejű sas eredete a keleti és nyugati római birodalom kettősségéből indult ki, és a perszonálunió jelképének korai megnyilvánulása. Zsigmond magyar király, német császár és cseh király is volt.

A kétfejű sas elfoglalta helyét a heraldikában, és a magyarság fájó emlékei közé tartozik.

Feltűnő,hogy Heinrich osztrák herceg a Babenberg családból 1203-beli mödlingi és Bécs városának 1239-ből származó címerén a sas ábrázolása, annak fejtartása teljesen egyezik a iakuma/i lelettel. Mödling es Becs közelebb volt a magyar területhez mint Aachen. Fzt nem a sas címerként való használatára, hanem a formai hatás esetleges lehetőségére jegyzem meg.

A sas tipikus címerjelévé vált a német, és az azzal kapcsolatos nyelv- és hatásterületeknek. Magyarországon „ott van a sas az Aba nemzetség címerében, amelyhez társul még a Balog-Semjén, a Kaplyon és Miskiolcz nemzetség, s még vagy tíz más család" (Csorna).

1 2. 3. ábrák a zürichi címertekercsröl valók. 1. Hun lovag címere (?). Valahogy így képzelhető el eg}' kopjara tűzött sas JeJ. 2. Mint láthatjuk nemcsak a német császáruk Használhattak a kezdetben sast a címerükben. 3. 4. 5. A kétfejű sas sem volt még szabadalmaztatva.

6. A német császárok részére készült címertervezet, arra az esetre, ha a jeruzsálemi trónt is elfoglalnák. Már nem elég a kétfejű sas, már háromfejüt is terveznek. Grüneberg Konrad constanzi rajzoló 1483-ban készült tervezete alapján.

360