Karlai K. Károly: A címerekről. A címer története, fejlődése. A címertan mai szemmel (Amsterdam, 1985)

Második könyv - II. rész. Függelék, beszélgetés az olvasóval

1. A rakarmzi honfoglaláskori ezüstkorong sas madarának sematikus rajza. 2. A korai német sasábrázolás hasonlóságot mutat a rakamazi lelettel a fejtartás és a lógó, lobogó szárnyak tekintetében. (fia a nyakánál megragadunk egy elejtett szárnyast, akkor ehhez hasonló a természetes tartása!). Az ábrán Heinrich német császár cimersasa látható a Manesse-féle kéziratból 1290 kórül. 3. A heraldikai sas vonalrajza a XIII. XIV. században (Korai gótika). 4. A XIV.-XV. században kezdi a sas a szárnyait kibontani. A csőr állása megváltozik. 5. A reneszánsz stilizált sasmadara tettebb, díszesebb formát vesz fel. Legszebb példái Dürer rajzain láthatók. 6. Gagyi Báthori család címere. 7. Derencsényi család címere. Korona nélkül az

Athfi családéval azonos.

361