Karlai K. Károly: A címerekről. A címer története, fejlődése. A címertan mai szemmel (Amsterdam, 1985)

Első könyv - IV. rész. Heraldika Közép- és Kelet-Európában

Talán nem volt hiábavaló ez a rövid ismertetés, és az olvasó megfelelő kritikával fogja mérlegelni a fel-fel bukkanó heraldikai közleményeket a környező utódállamok területéről.

Ezek után rátérhetünk az országonkénti ismertetésre.

Jugoszlávia, azaz Horvátország, Dalmácia, Szerbia és Albánia. Horvátország és részben Dalmácia a XII. sz.-tól a magyar király felségjoga alá tartozott, és így a magyar heraldika tartozéka.

Időnkéin felbukkan Dalmáciában Velence, lit/.anc vagy más délnémet, ulas/. hatás, de e területen az idegenből származó kiváltságok elismerése és megerősítése a magyar királytól függött a XVI. sz.-ig.

A szerb fejedelmek hol a magyar király, hol Bizánc hűbéres szövetségesei. E területen magyaradta címerekről- tudunk, bár fenn all a lehetőség, hogy máshonnan is nyertek kiváltságokat. Ezek általános ismereteinken kívül esnek, és inkább családi,mint nemzeti jellegűek. Pl. Castriota György (Skander bég 1403—1468) Albán szabadsághős címere. 1389-ben ugyanis a törökök megsemmisítő győzelmével a szerb nemesség is nagyrészben elpusztult, és az ország török megszállás alá került. Önállóságát 1804-től mint fejedelemség, majd 1889-től mint királyság nyerte vissza.

Castriota György (Skander bég) címere.

Bulgária 1185-ig Bizánc uralma alatt állt. Az úgynevezett II. Bulgár birodalom 1394-ig tartott, majd török uralom alá került. Hogy ezen rövid idő alatt kialakult-e önálló címerhasználat,annak az általam ismert irodalomban nem találtam nyomát. Specifikus heraldikai jelenségekről az általános heraldika nem tesz említést. Feltételezem, hogy akár bizánci hatásra, Szerbiához hasonlóan voltak címerek.

1879-ben lett Bulgária fejedelemség, és így újra önálló állam. 1908-ban királyság. (Battenberg, Szász-Koburg ház.)

Románia. E néven új államalakulat. 1859-ben fejedelemség, 1866-ban királyság. (Cuza, Hohenzollern-Sygmaringen ház.) Románia a XII. sz.-ban megsemmisült kun birodalom romjain a beszarábiai, moldvai és havasalföldi területen alakult ki.

A kun és egyéb népmaradványok, valamint a Balkánról beözönlő oláh (vlach) népesség keveredését királyaink jóindulatúan nézték, mert evvel a állandó kun betörés veszélye megszűnt.

A XIII.-XVI.-sz.-ban a-magyar király fennhatóságával és támogatásával rövid idejű fejedelemségek (Havasalföld, Moldva) alakultak, melyeket végül is a török birodalom elnyel.

aájdák, fejedelmek, bojárok címerei túlnyomórészt magyar eredetűek. Kétségen tató bizánci (a görögkeleti egyház révén),sőt török elem is. Az oláh-fejedelmek ;főleg a XVI. sz.-ban a magyar és a török hatalom között, valamint önállóságra való törekvésük a címereikben is nyomot hagyott. Mégis a hosszabb ideig tartó magyar befolyás tekinthető kiindulási pontnak.

Újabban a román heraldika igen tevékeny. Önkényesen bevonják Erdélyt is mint saját múltjukat, ahol a címerhasználat azonos volt a Magyarországival. Sőt az Erdélyi fejedelmek

243