Karlai K. Károly: A címerekről. A címer története, fejlődése. A címertan mai szemmel (Amsterdam, 1985)

Első könyv - IV. rész. Heraldika Közép- és Kelet-Európában

Magyar hűbéri és érdekterület az Árpádok alatt.

tört részét ajándékozták címerképként a kitüntetett alattvalóiknak. Ez nem csak kitüntetés lehetett, hanem, ha valaki a király személyét helyettesítette valamilyen jogkörben, annak megbízottja pecsétjébe, címerébe a király címeréből kölcsönzött jelképet.

Csorna József, a kiváló heraldikus erről így ír: Heraldikai szempontból a zászlósurak (politikai-kormányzási hatalommal felruházott egyének pl. a nádor vagy a ban.) címeres pecsétjei között is három különbözőt találunk.

Egyik ahol a tulajdonos zászlósúr mint olyan, magas állásában is hű maradt családi jelvényéhez, és hatalmi állását csak pecsétjének kóriratában tüntette fel. A másik, ahol a pecséttulajdonos ősi címerét egyesítette az ország címerének bizonyos részletével, mint hatalmi jelvénnyel, és a harmadik amidőn a hatalmi jelvény teljesen leszorította a pecsétről az ősi (családi) jelvényt.” Ezt tudnunk kellett, a továbbiak megértéséhez.

Közép- és Kelet-Európa térképe Nagy Lajos korában. Nagy Lajos birodalma xxxjelölve. Mátyás birodalma lényegében ugyanez volt, csak az önálló lengyel és nápolyi királyságok váltak le. Viszont békezálogként Alsó-Ausztriát és Szilézia nagyrészét megszállta. - - - jelezve.

(Ambrózy György nyomán.)

239