Karlai K. Károly: A címerekről. A címer története, fejlődése. A címertan mai szemmel (Amsterdam, 1985)
Első könyv - IV. rész. Heraldika Közép- és Kelet-Európában
István nádor 1311 évi pecsétjén a pajzson címer nem látható, (elkopott vagy nem volt neki0) Viszont nádori méltósága és hatalma jelképeként a pajzs alsó csúcsa alatt a szuverenitást jelképező, az ország címeréből vett kettős kereszt látható. A királyi hatalom gyakorlása a politikai helyzetnek megfelelően, területenként változott. Horvátország, Dalmácia szorosan a magyar király fennhatósága alá tartozott, és a király a „bán” személyén keresztül közvetlenül uralkodott. Hasonló volt a helyzet a macsói, a Szörényi és a többi bánságokban is. Tehát ezek magyar felségterületek voltak. A felségterületen kivul eső tartományokban nagyrészt helyi fejedelmi családok kormányoztak, akik azonban a Magyar Szent Koronát és annak viselőjét, a királyt elvileg uralkodóként elismerték. A kapcsolat többé kevésbé, mint említettük, az adott politikai helyzettől függött, azaz lazább vagy szorosabb volt. Ezek a fejedelmek bár esetenként címeradományozási joggal is éltek, a címer negerősítése, elismerése a magyar király hatáskörébe tartozott. A környező tartományok hűbéri kapcsolata a magyar uralkodói jelvények részbeni szimbolikus használatával nyert kifejezést. A magyar állam címerében a kettős kereszt az uralkodói jog, az ezüst-piros csíkok a dinasztia, a királyi ház kifejezői voltak. Ennek a két szimbólumnak egyesítése a magyar állam címerében már a legkorábbi időkben alkotmányunk alapgondolatát fejezte ki. Vajay Szabolcs fogalmazása szerint a középkori „archiregnumban” (ősi királyságnak fordítom, és főleg az Árpádokat értem alatta), a kettős kereszt az állam felségjogát, a szuverenitást, a csíkok a hűbéri kapcsolatot jelentették. Másképpen kifejezve a kettős kereszt a korona alá tartozó országrészek vagy az országhoz csatolt részek feletti tényleges uralom, a csíkok a hűbéri adomány, hűbéri kötöttség jelképe volt. Ezeknek a hűbértartományoknak címereiben aszerint, hogy a kettős kereszt vagy a csíkok szerepelnek összekapcsolva a helyi fejedelem vagy város címerével vagy sisakdíszével, világosan kifejezésre jut a kapcsolat foka. A Magyar Szent Korona, a magyar király hűbérúri helyzete heraldikailag a peremtartományokban 1185-1526 között kimutatható. Sajnos ez az időszak történelemtudományunk részéről ebből a szempontból eléggé elhanyagolt terület, és természetesen a később itt kialakult államok történészeinek nem érdeke azt bizonygatni, hogy századokon át magyar fennhatóság alatt éltek. Az is kérdéses, hogy további kutatásra van-e még lehetőség, mert tudjuk, hogy múltunk bizonyítékait megsemmisítik. Ezért olyan nagy jelentőségű Vajay Szabolcs kutatása, aki a heraldika síkján megfelelő példákkal dokumentálva, rámutat a magyar király címeradományozó felségjogának szerepére a perem és hűb értartomány okban. Királyainknak néha indokolatlannak tetsző hajáratai a végeken és a végeken túl — mert ilyen beállításban is olvashatunk róluk - és a külhonban hadakozritajjPfJfetelezett főurak ellenkezése magyarázatot lel. Ez esetekben királyaink, mint hűhpriiragarfg* pI Rendcsináló és esetleg büntető hadjáratokról van szó. jPSáéjjgtesjen.a legkorábbi időkben - bár a hűbéri kapcsolat már fennállt — úgy Magyarországon” mint a peremtartományokban címerhasználatról nem beszélhetünk. Hiszen első királyi címerünk 1202-ből való. A későbbiekben annál több példáról tudunk határainkon túl a hűbéres peremtartományokban a magyar címerből vett, vagy ínagyar felségterületről kölcsönzött szimbólumokróL* 240
