Karlai K. Károly: A címerekről. A címer története, fejlődése. A címertan mai szemmel (Amsterdam, 1985)

Első könyv - III. rész. Magyar címerek, felségjelek

1. Károly Róbert érmén az Árpádok vágásos cimerképe az Anjou liliommal együtt jelenik meg. A struccfej és a tollak Gerle a gelderlandi herceg heroldjának könyvében. 1374 ko­rul Nagy Lajos sisakdíszeként szerepel. 2. Károly Róbert 1334-évi pecsétjén főcimerként a kettős keresztet használja, sárkány ci­­mertartókkal. A címer felett mellékcimerként az l. ábrán leirt címer szerepel, de az Ár­pádok vágásos cimerképe második helyre kerül. 3. Nagy Lajos pénzén a vágásos címer az apostoli kereszttel már egyesítve szerepel, de ez az egyesített ábrázolási mód végleges formáját csak I. Ulászló pénzein veszi fel. 4. Az ország rendjeinek 1389-i pecsétjén is együtt láthatjuk az Árpád-ház két címerét. 5. Címer Árpád-házi Szent Margit képéről. A XIV.-XV. sz.-ból aránylag kevés címeres emlék maradt reánk, de annál több címeres pecsét. Címeres pecsétet használtak a magasabb tisztségviselők, közjogi méltóságok. A címe­res pecsétek nagyrésze inkább a tisztség jelzésére, mint magára a személyre vonatkozott. A korabeli pecsétek nagy részén ugyanis a címer mellett a felirat a pecsét tulajdonosának közjo­gi helyzetére, sőt működési területére utal. Például: Macsói bán, Szlavóniai bán stb. Valószí­nűleg ennek és hasonló okok nyomán alakult ki Európa-szerte a címer megkülönböztetése aszerint, hogy az egy közjogi tevékenység, vagy egy magászemély, család jelzésére szolgál. A magánszemélyek által használt címerek esetében valamely ábra, címerkép kizárólagos hasz­nálatának, tulajdonának kérdése is előtérbe lépett. E helyenis megemlítem, hogy Bartolus a Sassoferrato a XIV. sz. híres jogtudósa szerint; ,,bárkinek is jogában áll magának címert választani’, de megjegyzi, hogy fejedelmek ado­­mányoznrcim&rt bírni előnyösebb, mert az megelőz minden más címert, és birtokosát annak viselésétöt=»&5kisem tilthatja el. ”■ A királyf'címeradományozás a XIV. sz. elején Franciaországban Szép Fülöp idejében kezdődött el. Németországban az első címeradomány 1305-ből való. Magyarországon — ed­digi ismereteink szerint — 1326-ból való az első címeradomány Károly Róberttól. Az Enye­­rei-Herczegh család ősének, Imre fia Miklósnak adományozott sisakdísz. Az adományozott sisakdísz jellemzői később a Csebi-Pogány család címerében- láthatók. - • 198

Next

/
Oldalképek
Tartalom