Karlai K. Károly: A címerekről. A címer története, fejlődése. A címertan mai szemmel (Amsterdam, 1985)
Első könyv - III. rész. Magyar címerek, felségjelek
Az ábrázolás is a kor divatját követi, és nyugati hatásra a lépegető keleti oroszlánt felváltja az ágaskodó, támadó, úgynevezett brabanti oroszlán típus. Megjegyezzük, hogy V. László és Zsigmond királyunk egyesített címerében szereplő kétfarkú oroszlán Csehországot jelképezi. Bárczay ezzel kapcsolatban mint érdekesség megjegyzi: „.4 cseh oroszlán két farkáról a: a hagyomány, hogy egyszer oly rövidre festették az oroszlán farkát a király zászlajára, hogy inkább majomhoz hasonlított, mint oroszlánhoz, s a harcosok vonakodtak az ily csúffá tett címeres zászlót követni. A bajon segítendő a király két hosszú farkat festetett neki”. Az oroszlán nélküli sávos címer, mint az Árpád-ház, majd később mint nemzetünk jelzése tovább él. Ezt tartja nyílván a korabeli európai heraldika mint az Árpád-ház színei és címere, és mi, az utókor is ebben a jelzésben látjuk nemzeti múltunk vitathatatlan kifejezését. összefoglalva: A kettős kereszt először III. Béla (1173-1196) érmein jelenik meg, majd a királyi pecséteken és II. Endre (1205 — 1235) pénzein. Királyi pecsétként és mint pajzsbafoglalt címer IV. Béla királyunk is használta. A sávos Árpád-házi címer is használatban van. Ez időtől kezdve a két címerkép egymás mellett, de még nem egyesítve, szórványosan előfordul. Az egyesített címerkép csak sokkal később I. Ulászló (1440-1444) arany forintján jelent meg először. Ezt követően - időlegesen — megint váltakozó formát vesz fel, és véglegesen Rudolf korától állandósul. Ez volt használatban a legutóbbi időkig mint az ősrégi nemzeti címerünk. A lovagi gondolat és a lovag ábrázolása ___ a kor divatja szerint lovaspecsét formájában helyet kér aTcHályi család címerében is.Királyaink a kettős keresztet egymagában használták. ElőzőiéiglSemulattuk. V. István király keresztes pecsétjét, melyet mint uralkodó használt. Ezt megelőzően, mint ifjabb király és stiria hercege lovaspecsétjét alkalmazta. A zászlón és a címerpajzson lévő besitát kezdetben oroszlánnak nézték (a pecséten nem volt jól kivehető), de megállapítás nyert, hogy heraldikai párducról van szó,és Stiria címere. A sisak mögött szalagosán vágott részt díszítésnek vélték. Újabban az Árpádok csíkos zászlaját vélik felismerni a csíkozásban. III. Béla kezében az ország zászlajával, az ú.n. bécsi,,Képes Krónika”-ban 196 Csák Ugrin pecsétje. 1310.