Karlai K. Károly: A címerekről. A címer története, fejlődése. A címertan mai szemmel (Amsterdam, 1985)
Első könyv - III. rész. Magyar címerek, felségjelek
hogy az eredeti címeren a szélesebb csíkban elhelyezett arany oroszlánokon volt a hangsúly, és a vékonyabb piros csíkozás volt az alárendeltebb dekoratív elem. Bizonyosra vehető, hogy a tervező egyedülálló újat alkotott, mert Donászy kutatása szerint sem létezett ebben a korban hasonló címer. Az alkotás sorrendjét figyelembe véve feltételezhető, hogy Imre (III. Béla) címerének első megjelenési formája nem a pecséten volt, hanem valóban pajzsra festve a király rangját, családját szimbolizáló jelzések közé tartozott, és innen került később a pecsétre. A pecséthasználat régóta elterjedt Európában. Az újszerűség abban mutatkozott, hogy a pecsét egyik oldalán címer jelenik meg. Donászy szerint Spanyolországban a XII. sz.-ban előfordultak már ilyen címeres pecsétek, és ez a gyakorlat szerinte a francia pecséthasználatra is hatással volt. (?) (Gondolom fordítva sokkal kézenfekvőbb lenne.) Állítását időrendben későbbi példákkal igyekszik igazolni. Érdektelen, mert mindentől függetlenül Imre pecsétje, mindkét oldalán címerrel, e korban egyedülálló. Ennek dacára „joggal feltételezi”, hogy a címerábrázolások Imre bulláján és annak hátlapján spanyol hatást mutatnak.Feltételezés, nem bizonyíték! Aragónia címerében nincsen oroszlán. Aragónia Konstancia édesanyja a Leon-Kasztiliai családból származik, tehát Donászy szerint az is kézenfekvő, hogy miután Leon címere oroszlán, onnan kölcsönözték Imre címerébe ezt a címerállatot. Továbbá, a leoni kancelláriában az okiratok alá pecsét helyett (vagy mert nem volt, vagy mert nem volt kéznél?) pecsétet rajzoltak, az úgynevezett ,,rueda”-t. Ezekben a rajzolt pecsétekben lévő oroszlánok Donászy szerint hasonlóak Imre és II. András címereiben szereplő oroszlánokhoz. (Tegyük hozzá, hogy még az esztergomi oroszlánokhoz is!) ,Az oroszlánok ilyen formában való ábrázolásával a többi ország heraldikájában nem találkoztam”. Nem is találkozhatott! A spanyol-mór rajzoló éppen úgy, mint esetleg a magyar címertervező az iszlám ikonográfiájának megfelelően rajzolta a lépegető oroszlánt. Nyugat-Európában ez időben jött divatba és terjedt el az ágaskodó oroszlán ábrázolás a címerekben. Leon uralkodója (111. Ferdinánd 1230) éppen ennek a nyugati divat hatására igyekezett lépegető oroszlánját két lábra állítani, nem kisebb címermester segítségével mint Mathew Paris, aki Leon és Kastilia egyesített címerét készítette el. Mindenesetre 30 évvel később, mint Imre címere. Donászy kijelenti: „rámutattam az oroszlánok spanyol eredetére ! Tarthatatlan megállapítás. Bizáncban, Szicíliában és Magyarországon éppen úgy ismerték a lépegető oroszlán ábrázolást, mint a még nagy részben mór uralom alatt álló ibériai félszigeten, amelynek kifejezésmódjára ez időben még mindig az iszlám nyomta rá bélyegét. Feltételezve, hogy valóban Konstaciával jött hazánkba egy spanyol címerkészítő, akkor az honnan vette azt az elgondolást, hogy az aragon címer csíkozásán túlmenően egy oroszlánsort helyezzen el a címerben, amire nemcsak Spanyolországban, de egész Európában nem volt példa. Áttekintve Donászy 1937-ben közölt elképzelés óta eltelt majd fél évszázadot úgy tetszik, hogy másokat is gondolkozóba ejtett Árpád-házi királyaink első címerének feltételezésekre alapított eredetmagyarázata. Sok kérdőjelet, feltevést és azok cáfolatait sorolhatnánk fel, de így is félő, hogy túlléptük a tárgykör szabta kereteket. így csak a lényegre szorítkozunk. ' Berférryt Iván szerint, még mindig megválaszolhatatlan marad az oroszlánok száma, elhelyezése“&> alakja. Anloni Judit szerint az oroszlánok számát, és hogy mire vonatkoztak (méltóságokra vagy területekre?) az akkori belpolitikai helyzet mélyebbre ható vizsgálatával volna lehetséges felderíteni. Györffy György István király és műve” című alapvető munkájában a következőket közli:a vezérektől származó úri nemzetségeknek egyforma hatalmi jelképe is volt, az 194
