Karlai K. Károly: A címerekről. A címer története, fejlődése. A címertan mai szemmel (Amsterdam, 1985)

Első könyv - III. rész. Magyar címerek, felségjelek

Imre király 1202. évi kettős arany pecsétjének hátlapja.

II. András 1223. évi kettős arany pecsétjének hátlapja.

Az Árpád-ház oroszlános címere. III. Béla királyunk (* 1196) Budavári Mátyás templomban elhelyezett kőkoporsóján. Az új kőkoporsót Mikula Ferenc készítette 1898-ban művészi készseggel és felkészültséggel.

Hogyan látta ezeket a címereket az utókor?

Az Árpád-házi címer keletkezésének és tanalmi mondanivalójának kérdése heraldikánk sarkalatos pontja, és az idők folyamán számos többé-kevésbé elfogadható elmélet látott napvilágot. Voltak, akik az oroszlánokat egyszerű díszítőelemnek tartották, aragon importnak. Későbbiekben, amikor az oroszlánok már nem szerepelnek a sávok között, ezt annak tulajdonították, hogy az Aragon-házzal meglazult kapcsolatunk folytán már nem volt szükség ennek kihangsúlyozására, elvesztették jelentőségüket.

Magam úgy vélem, hogy az Árpádok címerében a lépegető oroszlán annyira tökéletes heraldikai megoldás és forma, hogy nem lehet csak ötletszerű díszítőelem.

Mielőtt a címer további ismertetésére rátérnék, kénytelen vagyok közbeesőén magyarázattal szolgálni.

Az Árpádok címerkérdését Bertényi Iván legutóbb 1983-ban megjelent ..Kis Magyar Címertan”-ában annyira tömören ismerteti, hogy vagy szószerint kellene idéznem, vagy plagizálneT>£Z?rt csak arra szorítkozom,hogy megemlítsem az érdeklődésre számot tanó elgondöHsbie^.'Ennek ellenére kénytelen vagyok mégis egyes kérdésre részletesebben kitérni, mert az ií?gbnbeszakadt magyarság különösen nagy érdeklődést tanúsít az oroszlános címerkép kérdése iránt. F.nnek oka, hogy világszerte a legtöbbet előforduló címerállat az oroszlán. Az a téves képzet alakult ki, hogy egy nemes nemzet címerében oroszlánnak kell lennie, és mi magyarok e bestia nélkül kevesebbek, elmaradottabbak vagyunk. Pl. a csehek azért tartoznak a „nyugathoz”, mert oroszlános nép!

187