Karlai K. Károly: A címerekről. A címer története, fejlődése. A címertan mai szemmel (Amsterdam, 1985)
Első könyv - III. rész. Magyar címerek, felségjelek
Nem tudom elégszer hangsúlyozni, hogy ez tévedés. Az általánosan Európa-szerte elterjedt „ágaskodó oroszlán” ábrázolás a Well'házból származó Oroszlán Henriktől (Henrich der Löwe 1 129-1195) származik, és eredetileg a Well' házból származó uralkodók, hercegek családi címere volt. Innen került hűbéreseik címerébe a hovátartozás kifejezéseként, vált divattá, majd általánosan elterjedt. Kénytelen vagyok megismételni azt az elcsépelt francia mondást, hogy akinek nincsen címere, az egy oroszlánt tesz a címerpajzsára. Az oroszlán mint címerállat valaha inkább vazallusi vonatkozásokat sejtet, ami azonban, - hogy ne essünk egy másik tévedésbe - ha keletkezésének korát is tekintetbe vesszük, nem homályosítja el a történelmi címer fényét, rangját. Ezeknek az előrebocsájtása után térjünk vissza Imre királyunk 1202-ből származó kettős arany pecsétjére, amelyen az Árpád-ház címerének első ismert ábrázolását köszönhetjük. A pecsét-előlapján-a kettői kereszt látható címerpajzsba'foglalva. -• A kereszt használatának kérdése királyaink részről lényegében tisztázottnak tekinthető. Árpád-házi királyaink nem mint vallási szimbólumot használták a keresztet, hanem mint a keresztény király hatalmi, uralkodói jelvényét. A kereszt — esetleg valamelyik szent ereklyéjét is tartalmazva - hosszú nyélre erősítve jelképezte az uralkodó rangját, fenségjogát. A ,,kettős kereszt” III. Béla uralkodása alatt honosodott meg, előbb pénzein címerpajzs nélkül, majd címerpajzsba foglalva (1198). A tudomány Kumorovitz L. Bernát kiváló történészünk véleményét tartja elfogadhatónak. Kumorovitz vonatkozó ismereteinket feldolgozva, arra a következtetésre jut, hogy a kettős keresztet III. Béla Bizáncból hozta magával. III. Béla (1172-1196) a bizánci udvarban nevelődött, és hosszú ideig mint trónörökös a bizánci trón várományosának tekintették. Bélajmint a bizánci császári ház tagja joggal használta a császár és a trón örökösének kijáró jelvényeket, és mikor a magyar trónra került, magával hozta a kettős kereszt jelzést, úgy ahogy az Bizáncban szokásban volt. Bertényi szerint, III. Béla: Használhatta már a bizánci udvarban is, s mint magyar király is ragaszkodott hozzá, s a kettős keresztes címerrel a magyar király hatalmát a bizánci császári hatalom mellé állította.” III. Béla személyének ismerete nagyban megkönnyíti elképzeléseink megértését. III. Bélát Dümmeth Dezső így jellemzi: JII. Béla feltétlen tekintélye, Európa-szerte kiemelkezdö ízlése, országot és társadalmat is alakítani kész ereje mégegyszer összefoglalja legmagasabb szinten a dinasztia politikai és szellemi alkotóművész étét. Már nem mint papkirály, de mint ítélkező bíró, mint szilárd, védelemre kész katona és mint - a művészetek fejlődését új életre hívó tanítómestere alattvalóinak.” (Árpádok nyomában, 1977. Bp. Panoráma.) Ez a jellemzés nem túlzott, mert Béla az akkori Európa legkultúráltabb, legfényűzőbb udvarából jött vissza hazánkba, amihez hasonlítva a nyugat-európai udvarok nem vehették fel a versenyt. Első felesége Chatillon Anna.antiochiai fejedelem leánya, második felesége Capet Margit, francia királyleány. 111. Béla ,.Bizáncban való nevelkedését is arra használta, hogy a görög kultúrának a latinnál is régibb, értékesebb hagyományait a modern (korabeli) francia szellemiséghez való közeledéssel párosítsa.” Ebben a szellemiségben nevelődtek fiai is, Imre mapiETI. Endre királyaink. A 'pgfesfc‘foglalt kettős keresztet csak III. Béla pénzéről ismerjük, de minden valószínűség szerflTPesetleg mint valóságos pajzsba foglalt címer vagy mint felségjel használatos volt. Elképzelhető, hogy az oroszlános címert is használta, bár erre bizonyíték nincsen. A címer ismeretére és használatára mutat hazánkban e korból a római Ursini család egy tagjának címerkövetelése azzal az indokolással, hogy címerüket III. Bélától kapták volna, amely „pajzsban és sisak felett kinövő aranykörmű, aranykoronás oroszlán”-t ábrázol. Erről 188
