Karlai K. Károly: A címerekről. A címer története, fejlődése. A címertan mai szemmel (Amsterdam, 1985)
Első könyv - II. rész. Címertani (heraldikai) ismeretek
A címerleírás helyes értelmezése sokban megkönnyíti a kutatómunkát. Lényeges, hogy a sorrendet megtartsuk, mert akkor követni tudjuk a címer összeállítását. A bonyolult, összetett címerek főleg a történelmi múltban fordultak elő. A XX. sz.-ban egyszerű és érthető címerösszeállításra és leírásra törekszenek. CímerszimboÜka A híres kritikus, a még híresebb költő egy kis napsugárról szóló versecskéjéről mélyreható tanulmányt írt, Freud-i alapon boncolgatva a szavak és azok rejtett értelmét, sőt még a költő gyermekkorát is belevonta többoldalas fejtegetésébe. Megkérdezték magát a költőt, hogy mit szól ehhez a brüliáns kritikához? Ugyan kérem — mondotta a költő — mikor ezt a versecskét írtam* esett*az eső, és bosszúságomban azt gondoltam, írok-a napsugárról. Semmi más nem járt az eszemben csak az, hogy hová tettem az ernyőmet. Valahogyan így vagyunk a XIX.-XX. sz. mindent megmagyarázni kívánó, köteteket betöltő szószaporításával is. A címer maga szimbólum, valakinek, valaminek jelzése, jelképe. Az államcímerek az államok jelképei, a magácímerek az egyént vagy családját szimbolizálják és így tovább. . . A nemesi adománylevelek, címerleírások rendszerint közlik, hogy miért kapta az illető a megadott nemességet, címert, sőt, hogy a címerkép mire vonatkozik. Beszélő címerek esetén adva van a magyarázat. A feudális címerekről pedig leolvasható a birtok, hűbér, rokonság és kitüntetések kapcsolata. Minden családban kialakult a címerrel összefüggésben egy többé-kevésbé elfogadható monda, magyarázat, de legtöbbje minden bizonyítékot nélkülöz. Természetesen van rengeteg elfogadott, meggyökeresedett szimbólum is, amit minden magyarázgatás nélkül is megértünk, pl. a vesszőn felkúszó kígyó orvosra, a kétszárnyú Merkur kalap vagy mérleg kereskedelmi tevékenységre utal, és a kardra tűzött török fej sem félreérthető. A címer-szimbolizmus alatt a túlbuzgó kutatók nem ezt értik, hanem éppen azt keresik, ami érthetetlen. Talán helyesebben kifejezve, ahogyan lehet vagy lehetne egy-egy jelzésbe belemagyarázni valamiféle értelmet. Sok esetben a cél a címertulajdonos személyének vagy családjának feldicsérése rejtett szimbólumok megfejtése alapján, pl. uralkodó családok esetében, de ezek a kitalálások minden tárgyi bizonyítékot nélkülöznek. A „Csatakiáltás, jelmondat” című fejezetünkben bemutattuk a Vere-család egyesített címerét, és rámutattunk az abban rejlő ellentmondásokra. Ha egy címer jelentését kívánjuk megismerni a címeren szereplő ismert szimbólumokon túlmenően, akkor kezdjük el a kutatást a család történetével a család genealógiájával, amelyben rendszerint több magyarázatra találunk. Maga a címer szótlanul is az adományozó vagy a megrendelő és a rajzoló elgondolását takarja, sőt az utóbbi a rajzoló hangulatát és szemléletét is. Megnehezíti a kutatást az igen sok tévesen magyarázott szimbólum is. Például a kereszt nem jelenti feltétlenül azt, hogy a címertulajdonos őse a kereszteshadjáratokban vett részt (bár egyfiSPnyolcszáz éves címer esetében ez lehetséges), és a néger-mór fej sem utal keresztes hadjűtiffrií vagy lírások szerint rabszolgakereskedelenue, vagy éppen mór vérségi beütésre, hanem mint kiderült egyes esetekben, a mór fej egyszerűen a gyarmatárú kereskedelmet, a sokat utazó kereskedő őst jelzi. Az egyszerűen, geometrikusán ábrázolt mesterjelekbe is igyekeztek belemagyarázni nem létező szimbólumokat, rejtett jelentőséget. Szerencsére ahány kutató, annyiféle magyarázat kerekedett ebből, úgy hogy világossá vált az értelmetlenség! 171
