Karlai K. Károly: A címerekről. A címer története, fejlődése. A címertan mai szemmel (Amsterdam, 1985)

Első könyv - II. rész. Címertani (heraldikai) ismeretek

Úgy gondolom, nem helyes a címerszimbolikát mint különálló jelenséget specifikálni. Célravezetőbb az általános szimbolika keretein belül tárgyalni, azaz az ismert meghatározott tartalmú jelzések alapján azonosítani.

Felfogásom alátámasztásaként idézem nagy heraldikusunk, Bárczay véleményét a címerszimbolikáról:

„ A mi krónikásaink nem nyújtanak a magyar symbolikára anyagot, a külföldiek meg nem illenek a mi fölfogásunkhoz. Egyedüli források azon czimerlevelek, a melyekben a czimeralak jelentese meg van magyarázva, de mit ér ha a magyarázatok egymásnak ellentmondanak.”

,A mesteralakoknak és czímerkepeknek jelentését nem ismerjük s vele valószínűleg nem is leszünk soha sem tisztában, mert azok a források, a melyekből a mesteralakok vagy czimerképek jelentésére nézve valamit találhatunk, egymásnak nagyobbrészt ellentmondanak.

_Azt „hiszem, hogy' néha-, volt, néha nem volt tulajdonéppeni oka, hogy er vagy-az-az alak vagy

kép valamely czimerbe került. Mind a mellett a heraldika hanyatlása idejében az armalis szövegírók minden áron magyarázatát akarták adni az alakok és képek jelentésének, de mert nem volt általánosan elfogadott jelentése egyiknek sem, kiki a saját felfogása szerint tette azt. így aztán a legtöbb tárgynak többféle, egymásnak többnyirte ellentmondó jelentését olvashatjuk.

Ez az oka, hogy> az igazi heraldikus valamely czimer ismertetésekor ezt a kérdést teljesen figyelmen kívül szokta hagyni.

A XVII-ik századbeli heraldikai Írók minden képnek jelentőségét megmagyarázták s phantásiájukat ugyancsak megerőltették, hogy, különösen a hatalmas családok czimereiben előforduló képeknek tulajdonosuk hiúságának megjelelő megfejtését adják.”

172