Karlai K. Károly: A címerekről. A címer története, fejlődése. A címertan mai szemmel (Amsterdam, 1985)
Első könyv - II. rész. Címertani (heraldikai) ismeretek
A Magyarországról kiűzött teuton lovagok Mazoviába telepedtek, ahol számos kultúrális létesítményt hoztak létre, miközben a pogánynak tartott „pruz”-okat térítgették, megalapozván ezzel a későbbi Poroszországot. (A kiűzetés tényét külföldi történelemkönyvek, lexikonok rendszerint elhallgatják!) A Teuton Lovagrend nagymesterének címere . 1370-ben. Az utolsó „Hoch-und Deutschmeister*', Habsburgi Jenő főherceg címere a Német Lovagrend keresztjével (1923). Hosszú, évszázadokra kiterjedő belső és külső harcok után, a beköszöntő reformáció, a Teuton Lovagrendet is több ágra szakasztottá. A mai Németország északi és északkeleti részein székelő részeik ,,beleolvadtak” az északi protestáns államokba. A katolikusnak maradt rész Mergetheimbe tette székhelyét. A rend akkor katolikus német mesterének a „Deutschmeister”-nek V. Károly- császár 1530-ban a „Hochmeister”-i méltóságot adományozta. (Ezóta a ,,Hoch-u. Deutschmeister” titulus.) A Rend katoükus ágazatának még többször jutott szerep a törökök elleni harcban, majd mindenkor, úgyis mint a római/német/ császárok legmegbízhatóbb és többnyire önálló harcegysége. A lovagrend — közhasználatú neve - ez időktől már Deutscher Ritterorden, s ennek fordításaként a magyarban Német Lovagrend. A lovagrend vagyonára jellemző, hogy uralkodóknak is több ízben adott kölcsönt. A törökök Hazánkból történő kíverése után a Habsburg-Ház egy ilyen kölcsön biztosítékaként az egész Jász-Kunságot adta nékik zálogba. Csak oly módon, hogy a visszatérő magyar parasztokkal (az u.n. remundus-okkal) fizettette ki az adósságot. A Rend történetének rövid ismertetéséhez tartozik még annak a körülménynek megemlítése, mely szerint azt Napoleon - az ausztriai területek kivételével - 1809-ben felosztlatta. 1834-ben I. Ferenc - az immár „Ausztriai Császár” címmel felruházott magyar király stb. a lovagrendet felújította. 1840. jun. 28-áról keltezett dekrétumával pedig I. Ferdinand magyar király és ausztriai császár intézkedett a Rend további fennmaradásáról. Az intézkedés szerint a Rend „egyházi-lovagi” intézmény, melynek kötelékébe rendi lovagok és (katolikus) papok tartoznak. A Rend Nagykáptalanja 1865.ápr. 28-án határozatilag kimondotta, hogy lovagjai csak „németvérű” katolikus nemesek le-145
