Karlai K. Károly: A címerekről. A címer története, fejlődése. A címertan mai szemmel (Amsterdam, 1985)
Első könyv - II. rész. Címertani (heraldikai) ismeretek
hetnek, továbbá, hogy a Rendbe történő felvételeknél az osztrák nemesség - a birodalmi német nemességgel szemben - előnybe helyezendő. A felvétel előfeltétele,a feddhetetlen előélet, továbbra is fennmaradt. 1871. jan. 7-én ugyancsak a Rend Nagykáptalanja „a betegek, sebesültek érdekében kifejtendő nagyobb felebaráti szeretet” kifejtése érdekében úgy határozott, hogy létrehozza a Rend affiliációját, a Mária-keresztesek intézményét. Ennek német neve:,,Marianer des Deutschen Ordens” lett. Rendi jelvényként az u.n. Marianer Kreuz-ot (Mária-keresztet) viselték, melynek viselése (katonai egyenruhákon is!) egészen 1945-ig Magyarországon is engedélyezett volt. (A Teuton Lovagrend fekete keresztje fehér alapon, a szárak keresztezésénél vöröskereszt. Feürat: ,,Ordo Theut. Humaitati”). Ausztria-Magyarország fennállásáig (1918) magyar állampolgárokat is felvettek e Rendbe. A Mária-keresztesek intézménye az összeomlás (1918) utáni időkben mint karitatív intézmény még létezett, mégis a Pápa Őszentsége létezését csak 1965. szept. 22-én erősítette meg újra. E megerősítést 1966. máj. 12-én megismételte, és a Rend lovagi jellegét megszüntette, azt kizárólag egyházi Renddé deklarálta. Tagjai ez idő óta csak katolikus papi személyek, származásra való tekintet nélkül. A „Deutscher Orden” néven bejegyzett és nyilvántartott egyházi Rend székhelye Bécs. A „Német Lovagrend”-nek egy protestáns tagozata 1960 óta „Deutscherren-Orden” névvel mint laikus rend Frankfurt am Main-ban működik, de hasonlóan az ugyancsak Németországban felújított hannoveri székhellyel működő Templomosokkal „Tempelherren-Orden”, felsorolása az elismert lovagrendek között nem szerepel. Bár Hazánknak a Teuton Lovagrenddel (Német Lovagrend) létrejött kapcsolatai nem tetinthetők éppen ,,pozitív”-nek, a tárgyilagosság kedvéért meg kell említenünk, hogy kultúrális és civilizációs téren a Balti-térségben mégis nagyot alkottak. Amint azt a Német Lovagrend rövid történeti ismertetésénél is láthattuk, a különböző rendek az idők előrehaladtával vesztettek gyakorlati jelentőségükből. Egyrészt, mert céljaik nem voltak kivitelezhetők, másrészt, mert nem volt szükség rájuk. Sok közülük egyszerűen feledésbe ment, mások működése csak különböző hadjáratok, háborúk idején, sebesültek és betegek ápolására szorítokozott, egészen a nemzetközi vöröskeresztes mozgalom megszületéséig. Mindezek ellenére, különböző történelmi rendek, mint társadalmi vagy katonai elit (értsd: válogatott, előkelő társadalmi réteg) nyugaton napjainkban is fellelhetők. Tevékenységük az eredeti célkitűzéseiknek megfelelően betegápolás, kórházak fenntartása, az üldözöttek, menekültek segélyezése. Példaként bemutatjuk a ma is működő karitatív rendek közül a ,,Lazarusokat”, melynek magyar tagozata változatlan áldozatkészséggel működik. Szent Lázár Rend Teljes magyar nevén: Jeruzsálemi Szent Lázár Katonai és Ispotályos Rend, Jelenlegi bejegyzett neve angolul: The Military and Hospitaller Order of St .Lazarus of Jerusalem, Német Hevet: Lazarus Orden, Lazariten, Hospitaliter vom H. Lazarus. A Szent Lázár Rend múltja is a keresztes háborúk idejére nyúlik vissza. Eredetileg Jeruzsálemben a Johannitákkal közös kórházban leprásokat ápoltak. 1120-ban a kórház kettévált. Roger Buyant vezetésével Szent Lázárról elnevezett új renddé alakult, és székhelyét Palesz146
