Karlai K. Károly: A címerekről. A címer története, fejlődése. A címertan mai szemmel (Amsterdam, 1985)
Első könyv - II. rész. Címertani (heraldikai) ismeretek
A CÍMER TARTOZÉKAI dinerjei, Badge A badge, elmérjél úgyszólván kizárólag az angol címerek sajátossága, más országban csak ritkán fordul elő. Eredete a heraldikát megelőző időkbe nyúlik vissza, és ezért egyesek a címer előfutárának tekintik. Badge, németül „Bilddevisen”, franicául „devises”, olaszul „imprese”. An angol badge kifejezésre megfelelő magyar szót nem ismerünk, és a magyar heraldikai munkák is a „badge” jelölést használják. Magam „címerjeT’-nek nevezem. Ugyanis tulajdonképpen mi a badge? A magyar heraldikusok megfogalmazásában: megkülönböztető jelvény, mesteralak vagy címerkép pajzskeret nélkül. 1. Planta-genista nevű növény. A Plantagenet angol királyi család cimerjele. 2. Sir Myles Busschy of Houghton cimerjele. 3. A savoyai csomó. A Savoyai Királyi Ház jelzése. 4. Ulster tartomány jelzese. 3. VII. Henrik angol király (1485-1509) fia Tudor Arthur walesi herceg használta címer jelként először a három strucctollat. Ez a jelzés azóta a walesi hercegek cimerjele kisebb-nagyóbb változással. 6. A mostani (1981) walesi herceg cimerjel pecsétgyűrűjén. 7. Az Angol Királyi Ház cimerjele, a piros-feher Tudor-rózsa. 8. A burgundi hercegek és egy_ ben az aranygyapjas rend jelzése. Vizsgáljuk meg ezekután a címeijelet annak rendeltetése szempontjából. A címeijel rendszerint a címer egy része, vagy abból kiragadott figura, de lehet önálló kép is. Rendeltetése, célja, közölni és jelezni azt, hogy a jelzett személy vagy tárgy egy bizonyos címerrel rendelkező egyén érdekkörébe tartozik, vagy annak tulajdona. Egy rész a címerből, amit finom ízlésből, szerénységből vagy akár gyakorlati okokból visel tulajdonosa teljes címerzete helyett. 132
